A VI. Nomád Világjátékok helyszíne Kirgizisztán volt, több ezer lovas vett részt a tornán
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon. Ugron Attila lovaskaszkadőr szerint nemcsak a rendezvény méretei és a közép-ázsiai versenyzők tudása volt lenyűgöző, hanem az is, hogy a világ túlsó felén ismerik és különös tisztelettel fogadják a székelyeket.
2026. szeptember 13., 18:562026. szeptember 13., 18:56
2026. szeptember 13., 19:302026. szeptember 13., 19:30
A nyujtódi Ugron Attila, Antal Norbert és Ugron Géza Levente, valamint a kurtapataki Jancsó Csaba az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület képviseletében jutott el a Kirgizisztánban augusztus 31. és szeptember 6. között megszervezett Nomád Világjátékokra. A felső-háromszéki csapat első alkalommal vett részt a kétévente megtartott világversenyen, amelynek idei helyszíne Biskek, illetve az Iszik-köl térsége volt.
Ugron Attila a Krónikának elmondta: az indulás lehetőségére Lőrincz Rómeó, a Csíkszeredai Kerecsen Lovasíjász Egyesület vezetője hívta fel a figyelmüket. A Hargita megyei lovasíjász két évvel korábban, a kazahsztáni játékokon már részt vett, és ő biztatta a háromszékieket arra, hogy próbáljanak bekerülni a következő világversenyre. Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület tagjai támogatás nélkül, saját költségükön utaztak el Közép-Ázsiába.
Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület 2015-ben alakult, hivatalosan pedig 2016-ban jegyezték be. A kezdetben néhány nyujtódi lovasból álló közösség azóta folyamatosan bővült, jelenleg kisebb-nagyobb szerepekben mintegy tizenhatan vesznek részt a lovas kaszkadőrmutatványokban.
A fellépésekre való felkészülés komoly szervezést igényel: egy-egy bemutató előtt hetente két-három próbát is tartanak
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
Mint Ugron Attila fogalmazott,
Legutóbbi produkciójukban, A Gyilkos-tó legendájában a lovasok mellett családtagok és segítők is közreműködtek, így az előadásban összesen huszonnyolcan vettek részt.
A fellépésekre való felkészülés komoly szervezést igényel: egy-egy bemutató előtt hetente két-három próbát is tartanak, miközben mindenkinek a munkájával és más teendőivel is össze kell egyeztetnie a felkészülést. Ugron Attila szerint azonban csak a sokszori közös gyakorlással lehet elérni, hogy a lovak, a kaszkadőrök és a segítők mozgása egyaránt biztonságos és gördülékeny legyen.
A Nomád Világjátékok hagyományos sportágakat, lovasversenyeket, erőnléti és ügyességi próbákat, valamint szellemi vetélkedőket fog össze. A programban egyebek mellett:
Ugron Attila elmondása szerint a versenyeket három nagyobb, egymástól akár húsz-harminc kilométerre fekvő helyszínen rendezték meg, emiatt a résztvevők sem tudtak minden eseményt végignézni, mire a saját versenyszámuk befejeződött, sokszor már késő lett volna átutazni egy másik helyszínre. A sportolókat, edzőket és kísérőket mintegy hétszáz önkéntes segítette, akik az utazástól a nevezésig minden gyakorlati kérdésben eligazították őket. Ugron becslése szerint
A résztvevő háromszékiek csodálattal nézték az ázsiai lovasok tehetségét és erejét
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
A székelyföldi lovasíjászokat Lőrincz Rómeó csapata képviselte, míg az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesületből Ugron Attila és Antal Norbert lovas birkózásban indult. Jancsó Csaba a tenge ilu nevű ügyességi versenyszámban állt rajthoz, amelyben a versenyzőnek vágtázó ló hátáról kell lehajolnia és a földről felvennie az elhelyezett pénzes zsákocskákat. A kurtapataki lovas tíz ország versenyzői között az ötödik helyet szerezte meg.
Ugron Attilára különösen nagy hatást gyakorolt a megnyitóünnepség: mint mondta, lovasként átélni a nagyszabású, korszerű fény- és hangtechnikával kísért eseményt önmagában is rendkívüli élmény volt. Úgy véli, Európából hajlamosak vagyunk úgy tekinteni Közép-Ázsiára, mint egy kevésbé fejlett vidékre, a helyszínen azonban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták.
A sportrendezvényen a nomád népek hagyományos sportágaiban mérettetnek meg a versenyzők
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
A versenyeken azt is láthatták, hogy a térség lovasai egészen más közegben és hagyományban sajátították el ezeket a sportágakat. Ugron szerint
„Itthon azt gondolom magamról, hogy milyen erős vagyok, de Kirgizisztánban láttam, mekkora különbség van egy közép-ázsiai és egy európai versenyző között” – fogalmazott. A köböre keménységét külön is kiemelte: a játék során lóháton kell megszerezni és az ellenfél kapujába juttatni a több tíz kilogrammos kecsketetemet, miközben a másik csapat tagjai minden erejükkel igyekeznek ezt megakadályozni.
Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület tagjai támogatás nélkül, saját költségükön utaztak el Közép-Ázsiába
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
A háromszéki lovasokat nemcsak a versenyek színvonala, hanem a vendéglátók hozzáállása is meglepte. Ugron Attila szerint a kirgizek és a kazahok közül sokan tudták, kik a székelyek, és különös érdeklődéssel fordultak feléjük.
„Nagyon tisztelnek minket. Talán még a magyarok sem tisztelnek annyira minket, székelyeket, mint ők” – fogalmazta meg az egyesület vezetője.
Persze, akadtak olyanok is, akiknek részletesebben el kellett magyarázniuk, hogy Romániából érkeztek, de magyarok, székelyek, viszont
A helyiek mindvégig barátságosak, nyitottak és segítőkészek voltak.
Remélik, hogy még lesz lehetőségük részt venni a további kiadásokon is.
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
Ugron Attila szerint a nyelvi és kulturális különbségek ellenére a lovak és a hagyományos sportok közös érdeklődési területet teremtettek a résztvevők között, így a világ több mint száz országából érkező sportolók találkozása a háromszéki csapat számára jóval többet jelentett egy eredménynél vagy helyezésnél.
– összegezte Ugron Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!