
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint az EMSZ-es Csomortányi István folyamatosan „rágalmaz és gyalázkodik”
Fotó: Facebook/Szabó Ödön
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke személyiségi jogi pert indított Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnöke ellen. Az RMDSZ-es politikus szerint évek óta valótlan állítások és rágalmak céltáblája, Csomortányi viszont azt állítja, a per célja az elhallgattatása.
2026. július 07., 12:242026. július 07., 12:24
2026. július 07., 15:192026. július 07., 15:19
Polgári pert indított Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnöke ellen. A bejelentést Szabó Ödön kedden Facebook-oldalán tette közzé, azt írva: „vannak határok, amelyeket nem lehet következmények nélkül újra és újra átlépni”.
Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke szerint évek óta tűrik, hogy egy ember „rosszindulatú, valótlan és közösségromboló kijelentésekkel” próbáljon embereket lejáratni, bizalmat rombolni és megosztani a magyar közösséget. Úgy véli, a támadások mögött nem állnak valódi eredmények, csupán mások munkájának folyamatos lejáratása.
– fogalmazott a bejegyzésben a negyedik parlamenti képviselői mandátumát töltő politikus.
Szabó Ödön közölte: a továbbiakban jogi úton kívánnak fellépni a szerintük valótlan állításokkal, rágalmakkal, gyalázkodással és azzal a romboló magatartással szemben, amely nem vitát folytat, hanem sebeket ejt egy közösségen. A honatya hozzátette, amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, annak teljes összegét a nagyváradi gyermekonkológiai osztály javára ajánlják fel. A politikus ugyanakkor nem részletezte, hogy a kereset pontosan mely kijelentésekre vagy nyilvános megszólalásokra épül, sőt bejegyzésében nem is nevezte néven Csomortányi Istvánt, az EMSZ-es politikus neve a poszthoz mellékelt kereseten szerepel.
„A tényszerű állítás, valamint a féligazság és a hazugság között szintén nagy a különbség. Ilyen állítás például az, hogy az RMDSZ-t az Érmelléken csalók vezetik. Ez egy állítás. Ez azt jelenti, hogy kell lennie a birtokában egy végleges bírósági határozatnak, amellyel az RMDSZ vezetőit, nem is csak egyet, csalásért elítélték. Vagy van olyan állítás, hogy az RMDSZ egy cég tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ a cégbíróságon bejegyzett tulajdonos egy cégben, és gyakorolja a tulajdonosi jogköröket” – jelentette ki a Bihar megyei hetilap online változatának az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke.
Szabó úgy vélekedett, Csomortányi esetében „nincs semmilyen szándék arra, hogy önszántából legalább egy-két kérdésben az igazat mondja.”
A per bejelentésére videóüzenetben reagált Csomortányi István. Az EMSZ alelnöke azt állította: az RMDSZ és Szabó Ödön azért fordult bírósághoz, mert évek óta bírálja a Bihar megyei RMDSZ vezetését, ő azonban továbbra is kitart korábbi kijelentései mellett.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnöke úgy reagált: az RMDSZ „pártállami reflexekkel” próbál fellépni a kritikusaival szemben
Fotó: Pinti Attila
„Abban igaza van, hogy évek óta nem tudnak elhallgattatni, és nem tudják befogni a számat. Akármit is követtek el ellenem, akármennyit is hazudoztak rólam, rágalmaztak, álprofilokkal támadtak, támadták a családomat, nem tudtak velem mit kezdeni, és nem tudják befogni a számat” – fogalmazott a politikus.
Csomortányi szerint a per célja politikai elhallgattatása, és úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ „pártállami reflexekkel” próbál fellépni a kritikusaival szemben.
Csomortányi bejelentette azt is, hogy a bírósági eljárás valamennyi dokumentumát nyilvánosságra kívánja hozni, hogy – megfogalmazása szerint – a közvélemény is megismerhesse a kereset alapját. Videója végén ismét elhangzott az általa az elmúlt időszakban rendszeresen használt politikai jelszava: „Soha többé RMDSZ”.
Az EMSZ-es politikus egyébként úgy véli, ha az RMDSZ tudná cáfolni, amit mondott, akkor megtette volna azt az ellenkezőjét bizonyító tényállításokkal. A Bihari Napló megkeresésére Csomortányi úgy válaszolt: „millió és egy példát” lehet felhozni arra, hogy csalók vannak az Érmelléken. „Lehetne tételesen venni a különböző választási ígéreteket azzal kapcsolatban, hogy a közműveknek az árait megpróbálják csökkenteni, hogy működőképesek lesznek a közműhálózatok, hogy lesz iható ivóvíz. És ott van a székelyhídi eset, ami egy zajló bírósági ügy, és én állítom most is, mert ott voltam, és tudom, hogy miről beszélek: a székelyhídi választásoknak az elcsalása. Úgyhogy lehet pereskedni, állunk elébe” – nyilatkozta Csomortányi István.
A per részletei egyelőre nem nyilvánosak, így nem ismert, hogy Szabó Ödön pontosan mely kijelentéseket tekinti személyiségi jogot sértőnek.
A két politikus közötti, immár jogi útra terelt vita ugyanakkor nem új keletű, hanem egy újabb fejezete annak a hosszú évekre visszanyúló RMDSZ–EMSZ-szembenállásnak, amely az elmúlt két évtizedben meghatározó szerepet játszott Bihar megye magyar közéletének alakulásában.
Mint arról a Krónika is több ízben beszámolt, Nagyváradon és Bihar megyében hosszú évekre visszanyúló politikai ellentétek feszülnek a Tőkés László köré szerveződött, korábban néppártos, majd polgári pártos, újabban pedig az Erdélyi Magyar Szövetségben (EMSZ) politizáló csoportosulás, valamint a Cseke Attila és Szabó Ödön vezette RMDSZ között.
Az RMDSZ rendre azzal vádolta politikai ellenfeleit, hogy külön indulásukkal megosztják a magyar szavazatokat és veszélyeztetik az erdélyi magyar érdekképviseletet. Az EMSZ és jogelődei ezzel szemben azt hangoztatták, hogy valódi politikai alternatívát kívánnak nyújtani az RMDSZ-szel szemben, amely szerintük túlságosan hosszú ideje tölti be kizárólagos szereplőként az erdélyi magyar politikai képviseletet.
A Bihar Megyei Törvényszék nagyváradi épületében folytatódhat a Szabó Ödön és Csomortányi István közötti jogvita
Fotó: Alexandru Nițescu
A két tábor közötti konfliktus egyik legismertebb szereplőjévé az elmúlt években Csomortányi István vált. Az EMSZ alelnöke közösségi médiás megszólalásaiban és kampányvideóiban következetesen bírálta az RMDSZ Bihar megyei, valamint országos vezetőségét, politikai kommunikációjának visszatérő eleme pedig a „Soha többé RMDSZ” szlogen lett, ez a jelmondat több kampányvideójában és nyilvános szereplésén is megjelent.

Egy videóval rukkoltak elő az EMSZ Bihar megyei vezető politikusai szerdai nagyváradi sajtótájékoztatójukon, ami állításuk szerint egyértelműen tanúsítja, hogy a június 9-ei önkormányzati választásokon Székelyhídon választási csalás történt.

A margittai bíróság pénteki döntése értelmében Béres Csaba, Székelyhíd jelenleg is regnáló, a június 9-ei választásokból vesztesként kikerülő, majd az újraszámolást követően egyetlen vokssal győzedelmeskedő RMDSZ-es polgármestere folytathatja munkáját.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
2 hozzászólás