A pályaudvar előtti téren folyamatosan dolgoznak a több emelet magas cölöpfúró berendezések, itt is aluljáró épül
Fotó: Makkay József
Az elmúlt évek legnagyobb vállalkozásába fogott Nagyvárad önkormányzata: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon azoktól az útkereszteződésektől, ahol eddig a kötöttpályás és a közúti forgalom kölcsönösen feltartotta egymást. Az aluljárók építése miatt a város egy része jelenleg szinte a feje tetején áll, ám a helyiek és az ide látogatók türelme várhatóan meghozza gyümölcsét: egy-két éven belül Nagyvárad Románia egyik legmodernebb városává válhat.
2026. augusztus 10., 08:002026. augusztus 10., 08:00
2026. augusztus 10., 16:562026. augusztus 10., 16:56
Kapkodja a fejét a Nagyváradra látogató, aki nincs tisztában azzal, hogy mekkora léptékű építkezések zajlanak a „Pece-parti Párizsban”. Az aluljárók építése miatt az állomás felé vezető főút teljesen le van zárva, a busz- és személyautó-forgalmat elterelték. Az Arad, illetve Szatmár felől vonattal, vagy Kolozsvár irányából – a vasútvonal átépítése miatt – autóbusszal érkező utas ugyan megérkezik a pályaudvarra vagy a mellette lévő buszállomásra, onnan azonban egyelőre nehézkes tömegközlekedéssel továbbjutni a belvárosba. Maradnak tehát a szolgáltatásaikat készségesen felajánló taxisok, amelyek tarifái egy kolozsvári számára kifejezetten kedvezőnek tűnnek.
A külső után teljes belső felújítás alatt álló polgármesteri hivatalban Zatykó Gyulával, Florin Birta nemzeti liberális polgármester magyar tanácsosával beszéltem meg találkozót. Birta Ilie Bolojant követte a polgármesteri székben, miután utóbbi sikeresen megpályázta a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségét, ahonnan – köztudottan – Bukarestbe vezetett az útja. Az új polgármester elődje nyomdokain halad, és teljes lendülettel folytatja az uniós pályázatokra épülő városfejlesztési programokat. Lakosságarányosan országos viszonylatban Nagyvárad vezet az eddig lehívott, mintegy 1,5 milliárd eurónyi uniós forrás tekintetében.
A polgármester tanácsosaként Zatykó Gyula kilenc éve képviseli a nagyváradi magyarságot a polgármesteri hivatalban
Fotó: SZLN
Zatykó Gyula szerint a városvezetés felismerte, hogy a legnagyobb forgalmi csomópontokat csak alul- vagy felüljárók építésével lehet tehermentesíteni. A fejlesztések első állomása a Continental Hotel melletti, a strandsétány felől a belváros irányába vezető aluljáró volt, amely 2017-ben készült el. Az önkormányzat ezt afféle próbabefektetésnek tekintette: egy viszonylag egyszerű beruházással szerzett tapasztalatot, amely később alapot adott a jóval összetettebb projektekhez.
Ennek eredményeként a Nufărul (Szőllős) városrészből a belváros megközelítése mintegy tíz percre rövidült, ami jól mutatja a fejlesztések gyakorlati hasznát.
A beruházások ezzel nem értek véget. Jelenleg két újabb jelentős aluljáró kivitelezése zajlik: az egyik a Körös áruház előtt, a másik pedig a nagyváradi vasútállomás térségében készül. Mindkét projektet tapasztalt kivitelezők nyerték el, a munkálatok pedig Zatykó Gyula szerint az ütemtervnek megfelelően haladnak.
Nagyvárad belvárosa is munkatelep: térkövezik a sétálóutcát
Fotó: Alexandru Nițescu
Testközelből megtapasztaltam, hogy a vasútállomás előtti munkaterület inkább emlékeztet egy mélyépítési óriásberuházásra, mint hagyományos útépítésre. A több emelet magas cölöpfúró berendezések folyamatosan dolgoznak: a föld mélyébe fúrt furatokba vasalást és betont juttatnak, ezek alkotják majd az aluljáró teherhordó falainak alapját.
A városvezetés ugyanakkor nemcsak aluljárókban gondolkodott. A Bihar Megyei Tanáccsal együttműködésben az elmúlt években több felüljáró is épült, illetve jelenleg is épül.
,,A Kolozsvár felőli bejáratnál, Fugyivásárhely irányában, a Metro áruház közelében már elkészült egy felüljáró. Ugyancsak elkészült egy hasonló létesítmény a Szatmárnémeti felé vezető kijáratnál, valamint a városon belül, a Vitéz (Decebal) utcában. Jelenleg az Arad felőli, illetve a Félixfürdő irányába vezető vasút fölötti felüljárókon dolgoznak. Ezek közös jellemzője, hogy rendszerint körforgalmak fölött vezetik át a forgalmat, így jelentősen csökkentik a torlódásokat” – magyarázza a városházán a mérnöki tudását is kamatoztató tanácsos.
Zatykó Gyula tájékoztatása szerint a közúti fejlesztések szorosan kapcsolódnak a villamosközlekedés korszerűsítéséhez. Az elképzelés szerint ugyanazzal a járműparkkal sűrűbb menetrend lesz tartható, mivel a villamosoknak egyre kevesebb helyen kell megállniuk a közúti forgalom miatt. A cél, hogy a villamospálya és az autóforgalom minél inkább különváljon egymástól, megszűnjenek azok a helyzetek, amikor a kötöttpályás közlekedés a dugók miatt vesztegel. Az állomás környéki fejlesztések is ezt a célt szolgálják, amelyek a tervek szerint jövő év végére készülhetnek el.
Épül az Aradi úti aluljáró
Fotó: Alexandru Nițescu
A város egyik legambiciózusabb vállalkozása a 33 kilométeres regionális tram-train-hálózat (villamos–vasút) kialakítása. A mintegy 280 millió eurós uniós támogatásból megvalósuló beruházás összeköti majd Nagyváradot a repülőtérrel, Félixfürdővel, Váradszentmártonnal és egészen a borsi ipari parkig. A rendszer különlegessége, hogy a szerelvények részben a meglévő villamoshálózatot, részben pedig a román vasút infrastruktúráját használják majd. A tervek szerint tizennégy új tram-train szerelvényt vásárolnak.
Zatykó Gyula becslése szerint Nagyvárad 2007 óta hozzávetőleg 1,5 milliárd euró uniós támogatást hívott le, ami országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény.
A fejlesztések túlnyomó része európai uniós forrásból valósul meg, amelyhez az önkormányzat saját hozzájárulást biztosít – szükség esetén bankhitelből is –, míg az állami támogatás aránya viszonylag csekély.
A nagyváradi román–magyar együttélésre árnyékot vetett, hogy a polgármesteri hivatal képviseltette magát a premontrei botrány ügyében – amikor hajnalban a hatóságok falat áttörve hatoltak be a rendházba Fejes Rudolf Anzelm apát kilakoltatására –, miközben az ügy a Szatmári Táblabíróságon vár rendezésre. A polgármester magyar tanácsosa szerint ugyanakkor a város vezetése fontosnak tartja a magyar történelmi örökség láthatóbbá tételét is.
Elképzelése szerint történészekből és helytörténészekből álló bizottság választaná ki azt a mintegy tíz személyt, akik meghatározó szerepet játszottak a város fejlődésében. Florin Birta polgármester a kezdeményezést megfontolandónak nevezte.
Szintén az ő javaslata, hogy az új stadion megépítése után kiköltöző állatkert helyén kialakuló park viselje Rhédey Lajos nevét. A terület egykor a Rhédey család adománya volt, itt található a család sírhelye és mauzóleuma is.
A magyar közösség számára fontos előrelépés az is, hogy a belváros felújítása során háromnyelvű – román, magyar és angol – táblák jelenhetnek meg, amelyek feltüntetik az utcák történelmi magyar elnevezéseit is. Így például az egykori Úri utca vagy a Fő utca régi neve ismét láthatóvá válhat a városban.
Így néz ki a pályaudvart a belvárossal összekötő Fő utca
Fotó: Pap István
„A vár felújítása során sikerült megjelölni Szent László feltételezett sírhelyét, a tájékoztató táblák és a város hivatalos honlapja pedig egyaránt rögzíti, hogy Nagyvárad alapítója Szent László király volt. Nyilván sok még a tennivaló ezen a téren is, de meggyőződésem, hogy jó úton haladunk” – fogalmazott a Krónikának a polgármester magyar tanácsosa.
Mint ismeretes, Nagyváradnak továbbra sincs magyar alpolgármestere, miután helyi szinten az RMDSZ és a PNL több ciklus óta nem tudott együttműködni, és ezen a téren az sem hozott érdemi változást, hogy a volt polgármester, Ilie Bolojan – igaz, immár csak ügyvivőként – az RMDSZ részvételével is fenntartott kormányt vezeti.
Zatykó Gyula szerint az elmúlt kilenc év tapasztalata azt mutatja, hogy a város jelenlegi vezetésével lehet együttműködni: megfelelő érvekkel és kölcsönös tisztelettel olyan ügyekben is sikerül előrelépni, amelyek a nagyváradi magyarság identitásának megőrzését szolgálják.
Zatykó Gyula három éve a nagyváradi polgármester tanácsadója, az új polgármester, Florin Birta is igényt tartott szolgálataira. A nagyváradi közösségi érdekérvényesítésben az Erdélyi Magyar Néppárt tisztségviselője a város háromnyelvűvé válásán dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!