Dolgoznak a zilahi körgyűrűn
Fotó: Cristian Marius Man/képernyőmentés
Munkagépeket, útépítőket látni a zilahi körgyűrű második szakaszán, ami azért nem természetes, mert a kínaiak által Romániában elsőként bevállalt, csupán 5,5 kilométeres aszfaltcsíkon sokáig alig mozdult valami. A hírhedtté vált terelőútnak tavaly márciusban kellett volna elkészülnie, de könnyen megeshet, hogy idén sem lesz meg a körgyűrű létfontosságú déli része.
2024. szeptember 10., 19:502024. szeptember 10., 19:50
A közúti műszaki tanulmányokat és informatikai adatokat kezelő központ (CESTRIN) szerint – mely a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságtól (CNAIR) érkező információkat összesíti – a zilahi körgyűrű második szakasza 64 százalékban készült el. A nyomvonalon nemrég készült drónfelvétel tanúsága szerint dolgoznak az építőtelepen, szemben az év eleji állapotokkal, amikor a munkálatok szinte teljesen leálltak – hívta fel a figyelmet a Hotnews portál.
A zilahi körgyűrű déli szakasza 5,5 kilométeres lesz
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy a 2021-ben elkezdett, már most másfél éves késést felhalmozó építkezés hamarosan, akár az év végéig befejeződne – pedig a csalódást keltő tavalyi évben még ebben reménykedtek. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter bő egy éve a helyszínre látogatott, ahol kemény hangon bírálta a kialakult helyzet – vélt vagy valós – felelőseit, és „reális” átadási határidőként 2024 nyarát nevezte meg.
mondván: nem akar hozzájárulni a rendeletben megszabott árfrissítéshez. Grindeanu szerint a csupán egyszázalékos részesedéssel bíró cég egyfajta „zsarolást” alkalmaz a nagy kínai vállalkozóval szemben, hogy minél nagyobb hasznot húzzon.
A tavaly augusztusi miniszteri kiszálláskor egyébként csaknem 60 százalékosra becsülték a munkálatok előrehaladtát, tehát a dorgálásnak nemigen volt hatása: egy év leforgása alatt alig haladtak néhány százalékot. Grindeanu szociáldemokrata párttársa, Ionel Ciunt zilahi polgármester idén júliusban úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy idén nagy előrelépések történnek. Azt nem tudja, hogy ebben az esztendőben át lehet-e adni a körgyűrűszakaszt, de jövőre „biztosan” megtörténik.
A közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület szintén júliusban úgy vélte, hogy
Emlékeztettek, hogy a munkálatokat számos összetevő kombinációja nehezíti: a hatóságok bürokratikus tehetetlensége, a finanszírozás lassú folyósítása, az árfrissítés kései alkalmazása és a kivitelező műszaki gyengesége (itt nem valósult meg a híres kínai mozgósítás). Ugyanakkor a civilek szerint a projektnek nincs elég támogatója sem, így valószínűleg nem lesz meg az idei átadás, csak jövőre történik meg.
A zilahi körgyűrűnek 2023 márciusában el kellett volna készülnie, de a munkálatok alig értek a feléhez, és szakemberek szerint könnyen előfordulhat, hogy a nyitás 2025-re tolódik.
Mint ismeretes, a kínai Synohidro és a romániai Good Prod Kft. társulása 2020-ban nyerte meg a kivitelezési jogot 6 hónapos tervezési és 24 hónapos építési időszakkal, utóbbi 2023 márciusában járt le. Az ázsiai cég volt az első kínai vállalkozás, mely utat építhetett Romániában.
Utána még a China Civil Engineering Corporation is munkához jutott a Bukarestet észak felől elkerülő A0-ás autópálya egyik szakaszán, még egy 2019-ben kiírt licit tavalyi nyerteseként.
a bukaresti hatóságok 2021-ben úgy döntöttek, hogy kizárják a kínai vállalatokat az infrastrukturális projektekre kiírt közbeszerzési pályázatokból (az európai uniós elvárásoknak megfelelően). Talán ez a lépés is közrejátszhatott abban, hogy az ázsiai nagyhatalom egyik legfőbb útépítési vállalata „lazábbra fogta” a teljesítést Zilah környékén.
A szilágysági megyeszékhelyt elkerülő 5,53 kilométeres, menretirányonként javarészt egysávos út viszonylag nehéz terepen épül, ahol földcsuszamlások is hátráltatták az előrehaladást. Öt völgyhidat és öt hidat is meg kell megépíteni, illetve az útszakasz mindkét végén körfogalmat kell kialakítani. Az épülő aszfaltcsík a már átadott, mintegy 8 kilométeres nyugati (észak-dél irányban Cigányitól Egrespatakig húzódó) körgyűrűrészt hivatott kiegészíteni, amely jelenleg nem túl hasznos, mivel hiányzik az Egrespatak és a Zilah–Kolozsvár-főút között most épülő déli szakasz. Ha elkészül, a Kolozsvárról Szatmárnémeti felé tartó forgalom teljesen elkerülheti Zilahot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Felfüggesztette állásából a bíróság azt a lugosi tanítót, aki ellen bűnvádi eljárás indult diákjai bántalmazása miatt. Az incidens nyomán őrizetbe vett pedagógust egyúttal hatósági felügyelet alá vonták.
Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
Jelenleg a külső medencék építése folyik a nagyszalontai Toldi Aquaparkban, amely várhatóan jövő nyáron fogadhatja az első vendégeket. Az Arany János Toldi-trilógiájának címszereplőjéről elnevezett élményfürdő építésével „adósságot” ró le a helyhatóság.
Migránscsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy, a Máramaros megyei Havasmezőn élő testvérpárt, miután több száz euróért motokrossz motoron illegálisan szállítottak ukránokat a határon át – közölte vasárnap a határrendészet.
Jogosítvány nélküli vezetésen érték Paul Pintea szociáldemokrata párti (PSD) szenátort a rendőrök Zilahon pénteken este.
Ügyelet közben meghalt egy orvos a kolozsvári gyermekkórház gyermekgyógyászati klinikáján.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!