Medve egy székelyföldi település határában fekvő erdőrészben. Bárhol találkozhatunk a nagyvaddal
Fotó: Tuchiluș Alex
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel. Benke József székelyföldi vadgazdálkodási szakember úgy véli: most fizeti meg az ország a medvevadászat 2016-os leállításának következményeit, és évekbe telhet, mire helyreáll az egyensúly ember és nagyragadozó között.
2026. május 19., 19:192026. május 19., 19:19
Szinte nem telik el hét újabb medvetámadás nélkül Erdélyben, valamint a Kárpátokon túli területeken. A hírekben rendszeresen szerepelnek falvakba bejáró medvék, megtámadott gazdák, elpusztított háziállatok, sőt emberhalál is. Miközben a román kormány a medvekilövési kvóták megduplázását kommunikálja, a helyi önkormányzatok és vadgazdálkodók szerint a gyakorlatban továbbra is nehézkes és lassú a veszélyes egyedek eltávolítása.
Benke József vadgazdálkodási szakember – Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron gazdálkodó vadászszervezetének, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületnek az elnöke – szerint
„A jelenlegi helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, és nem is lehet gyors megoldást várni. A problémák gyökere egészen 2016-ig nyúlik vissza, amikor az országban gyakorlatilag leállították a medvevadászatot” – mutat rá a mai állapotok valódi okára a szakember. Benke szerint amennyi idő eltelt a vadászat letiltása óta, körülbelül ugyanannyi idő kell majd ahhoz is, hogy a medve visszanyerje az emberrel szembeni természetes félelmét.
Az elmúlt hetekben a közbeszéd egyik legfontosabb témája lett a medvekvóta megduplázása. A Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes beterjesztése nyomán elfogadott törvénytervezet értelmében a jelenlegi, mintegy 400-as kilövési kvótát évi 859-re emelnék a 2026–2027-es időszakra.
Benke József szerint azonban fontos különválasztani a politikai kommunikációt és a valóságot. „Ez a megduplázódás politikai simogatás vagy fényezés is egyben” – fogalmazott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kvótaemelés mögött valódi tudományos kutatás áll.
Benke József vadgazdálkodási mérnök hosszú évek óta figyelmezteti a politikusokat a vadállomány túlszaporodása miatt várható veszélyekre
Fotó: Beliczay László
A brassói erdészeti kutatóállomás ugyanis egy európai uniós projekt keretében DNS-alapú vizsgálatot végzett.
A valóságban azonban tízezernél jóval jóval több medve élhet a romániai erdőségekben, ezért a szakember szerint még a megemelt kvóta sem jelent valódi áttörést. Ha tízezer medvével számolunk, akkor a 800 körüli kilövési kvóta még a tíz százalékra becsült éves szaporulatot sem éri el. Vagyis a jelenlegi intézkedések legfeljebb hosszabb távon hozhatnak eredményt. „Ez inkább egy olyan intézkedés, amely azt jelzi, hogy évek múlva talán jó irányba haladunk” – jellemezte a vadgazdálkodási szakember a kormánydöntést.
A szakember szerint az elmúlt tíz év döntései alapvetően változtatták meg a medvék viselkedését. A vadászat hiánya miatt generációk nőttek fel emberközeli környezetben.
Azok a bocsok már kifejlett állatok, és most ugyanazokat az útvonalakat használják, amelyeket az anyjuktól tanultak, vagyis bejárnak a települések határába, sőt az utcákra is” – mutat rá a székelyföldi vadgazdálkodási mérnök.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
A falvak környéke rendkívül csábító a nagyvad számára, mert a legtöbb település határa valóságos „svédasztal”: zöldebb a fű, több az élelem, ott vannak a gyümölcsösök és a mezőgazdasági termények. Főként akkor merészkednek le a falvak közelébe, amikor az erdőben nincs bükkmag vagy tölgymag. Benke József szerint ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a medvék rendszeresen visszajárnak a településekre.
A közvélemény számára az egyik legnehezebben felfogható kérdés, hogy ha léteznek kilövési engedélyek, miért történik mégis ennyi tragédia. A válasz részben jogi természetű.
A jelenlegi szabályozás szerint a 81-es szűmú sürgősségi kormányrendelet alapján működő helyi bizottságok – amelyekben polgármester, csendőr, vadgazda és állatorvos is részt vesz – csak a belterületen megjelenő medvék esetében intézkedhettek.
Ez okozott problémát több tragikus esetben is, köztük ama Beszterce-Naszód megyei támadás esetében, amelynek során egy nő és a tehene is a medve áldozata lett a falu határában található legelőn.
A parlament ugyan elfogadott egy olyan módosítást, amely kiterjesztené a beavatkozási jogot külterületre is, a törvény azonban még az államelnök aláírására vár. A szakemberek szerint a módosítás jelentős segítséget nyújthatna a helyi önkormányzatoknak a veszélyes medvék elleni gyors fellépés terén.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
Benke József szerint a közbeszédben gyakran összemosódik a vadászat és a veszélyes egyedek kényszerű kilövése. „A vadászat csúcsa a medvevadászat, különösen a hajtóvadászat. Ez etikusan felépített, szakmailag átgondolt folyamat. A másik, amikor egy problémás medvét kell kilőni egy bizottsági döntés alapján – az nem vadászat” – állapítja meg a szakember.
Korábban több vadásztársaság is jelezte: tagjaik nem akarnak kizárólag „sintérmunkát” végezni. Benke szerint azonban a mostani helyzetben párhuzamosan kell működnie a klasszikus vadgazdálkodásnak és a közbiztonsági beavatkozásoknak, hogy csökkenteni lehessen a településeken jelentkező veszélyhelyzetet.
Legutóbb a háromszéki Csernáton főutcáján kapták lencsevégre a nagyvadat
Fotó: Bede Andrea
A szakember szerint az sem mindegy, hogyan történik az állomány szabályozása. Az őszi hajtóvadászatokat például tudatosan a falvakhoz közeli erdőkben kellene megszervezni.
Így később kevesebb gyors beavatkozásra lesz szükség” – hangsúlyozza a vadgazda.
Emellett fontos lenne a populáció szerkezetének szabályozása is, mert nemcsak az idős hímeket kell kilőni. Minden korosztályból és mindkét nemből szükséges egyedeket kiemelni. Ha ugyanis csak a hímeket lövik ki, túl sok nőstény marad, ami a szakember szerint tovább gyorsítja a szaporulatot.
A medvevadászat költséges tevékenység: a mostani kvótákhoz úgynevezett CITES-engedélyek kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik a trófeák nemzetközi mozgatását. A medvetrófeák ára 5 és 10 ezer euró között mozog, ennyiért hirdetik meg a vadászatot a romániai vadászegyesületek helyi tehetős vadászok, illetve elsősorban külföldi érdeklődők számára.
A szakember szerint azonban a bevételek önmagukban nem oldják meg a problémát: a vadászegyesületek nem tudnak többet tenni az ügy érdekében, mint amit a kvótaszabályozással megold, illetve régiónként leoszt a törvényi szabályozás. A lényeg a következetes, több éven át tartó állományszabályozás lenne, amely rossz politikai döntések miatt Romániában nyolc éven át gyakorlatilag elmaradt.
DNS-típusú szakmai elemzés, kutatás, amely 2027-ben lesz esedékes a következő – 2028-2029-es – kilövési kvóták törvényi megállapításához.
Benke József szerint a lakosság nem számíthat látványos javulásra a következő években sem.
Tapasztalatai szerint a vadgazdáknak és az államnak közösen kellene olyan rendszert kialakítaniuk, amely egyszerre védi az embereket és biztosítja a medveállomány hosszú távú fenntarthatóságát.
„Mi együtt élünk a helyi lakossággal. A jóhiszemű vadgazda segíteni akar az embereken. De ezt csak következetes, hosszú távú munkával lehet megoldani, amelyben folyamatosan partner a politikum is” – mutat rá Benke József udvarhelyszéki vadgazdálkodási szakember.
A háromszéki Zabola község lakóit rettegésben tartja hat medve, amelyek a település közelében kóborolnak, és gyakran behatolnak a lakott területre. A medvéket az utcákon, az emberek portáin, sőt egy oktatási intézmény udvarán is l&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hunyad megyei törvényszék hétfőn elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal négy emberre lőtt Lupényben. A bíróság döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A NASA űrbéli mezőgazdasági kísérletei által inspirált aeroponikus, azaz talaj nélküli növénytermesztő rendszerrel kísérleteznek Kolozsváron.
Az 1930-as évek elején hagyományos székely népi motívumokkal díszített, élénk virág- és madármintás, jellegzetes kék színű bútorokat adományoztak a marosvásárhelyi Vártemplomnak a város, a gyülekezet neves személyiségei.
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal korszerűsítési munkálatai gyors ütemben haladnak, és a 67 kilométer hosszú Kolozsvár–Kissebes szakaszon már közlekednek munkavonatok – számolt be a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mintegy félmillió euró értékű hamis bankjegyet foglaltak le vasárnap délután a Szatmár Megyei Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat rendőrei. A két nagyváradi gyanúsítottat hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.
A medvék által nagyon sűrűn látogatott Transzfogarasi úton a Romsilva állami erdészet Argeș megyei igazgatósága az incidensek megelőzését szorgalmazza és az óriási összegű bírságokra hívja fel a figyelmet.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!