Az RMDSZ volt parlamenti képviselője a DK kampánynyitó rendezvényén is felszólalt a külhoni magyarok szavazati joga ellen
Fotó: Képernyőmentés
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával abban, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson. A volt parlamenti képviselő ezzel szembemegy az RMDSZ-szel is, amely testületileg a Fideszt támogatja, és elítéli a külhoni magyarok szavazati jogának megvonását célzó kezdeményezést.
2026. március 01., 15:302026. március 01., 15:30
2026. március 02., 18:542026. március 02., 18:54
Az RMDSZ egykori partiumi erős embere beszállt a Demokratikus Koalíció (DK) kampányába, amelynek vezérfonala az, hogy a levélszavazásos rendszer úgymond megannyi visszaélésre és csalásra ad alkalmat, ezért a határon túli magyarokat meg kell fosztani a szavazati joguktól. Az anyaországi ellenzéki alakulat ebben az időszakban minden lehetséges fórumon népszerűsíti Lakatos Pétert, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnökét, akiben erdélyi támogatóra talált a külhoni magyarok választójogának megvonását célzó törekvésében. Egyébként a szövetség színeiben a bukaresti parlamentben – 2004 és 2011 között – közel két mandátumon keresztül parlamenti képviselőként tevékenykedő politikusnak a DK iránti rokonszenve nem új keletű:
Lakatos Péter ezúttal még látványosabban a magyarországi ellenzéki alakulat oldalára állt. Nemrég felszólalt a DK kampánynyitó nagygyűlésén, amelyen reményének adott hangot, hogy a Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc egykori pártelnök volt felesége) vezette párt erősebb frakcióval rendelkezik majd az április 12-ei országgyűlési megmérettetés után, támogatásáról biztosította a DK választási programját, így a határon túliak szavazati jogának megszüntetését is. Lakatos Péter – aki 2011 és 2020 között a román Állami Számvevőszékben töltött be tanácsosi tisztséget az RMDSZ delegáltjaként – családja példáján keresztül igyekezett érzékeltetni a határon túli magyar családok kettős állampolgársággal kapcsolatos „komplikált helyzetét”.
A 74 éves nagyváradi politikus helyenként könnybe lábadt szemekkel, elcsukló hangon ismertette, mely testvére, gyermeke, közeli családtagja hol él, rendelkezik-e kettős állampolgársággal, illetve részt vesz-e az anyaországi választáson. Lakatos ezúttal sem rejtette véka alá, hogy neki nincs magyar állampolgársága, és amellett érvelt, hogy szerinte miért igazságtalan a határon túliak szavazati joga.
A Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát – jelentette be vasárnap reggel a párt elnöke.
„Az általam gyakran hangoztatott elv szerint ne szavazzon a választásokon az, aki nem tartózkodik életvitelszerűen abban az országban, nem fizet ott adót, és nem viseli politikai szavazata következményeit” – szögezte le az RMDSZ egykori honatyája a DK-sok vastapsa közepette. Lakatos hozzátette, jónak tartaná, ha az RMDSZ visszatérne a Markó Béla egykori elnök képviselte irányvonalhoz, miszerint minden magyarországi demokratikus parlamenti párttal „korrekt kapcsolatot” ápol.
A nagyváradi politikus ugyanakkor részt vett egy podcastbeszélgetésen is, amelyben Kálmán Olgával és Gréczy Zsolttal, a DK országgyűlési képviselőjével bizonygatták közel egy órán keresztül, miért nem helyes, ha azok is szavaznak, aki nem adóznak Magyarországon, és úgymond nem vállalják a döntés következményeit. (Ezen a ponton egyébként a DK megfosztaná a szavazati jogától azokat a magyar állampolgárokat is, akik életvitelszerűen külföldön élnek, és ott adóznak). A műsor során végig azt igyekeztek bizonygatni, „hogyan csalnak a határon túli levélszavazatokkal”, konkrétumokkal viszont nem tudták alátámasztani mindezt azon túlmenően, hogy problémásnak nevezték, miszerint a levélszavazatok összegyűjtésében Erdélyben részt vesz az RMDSZ Eurotrans Alapítványa is.
Amikor a DK képviselője kész tényként megállapította, hogy „gyakorlatilag halottak nevében bárki leszavazhat a határon túl”, Lakatos Péter mindezt a következő találós kérdéssel „támasztotta alá”: „A hal iszik vizet? Lehetősége van rá, mert ott van a vízben”.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
Az RMDSZ egykori bihari elnökének aktív politikai pályafutását egyébként éles összetűzések jellemezték Tőkés Lászlóval és az EMNT elnöke nevével fémjelzett politikai táborral. Tőkésék többek között azzal vádolták Lakatost, hogy tűzoltó tisztként a Securitate besúgója volt, az érintett azonban mindezt határozottan cáfolta, felmutatva az átvilágítóbizottság (CNSAS) által kibocsátott igazolást, miszerint nem működött együtt a kommunista titkosszolgálattal.
Különben az RMDSZ egykori bihari elnökének, volt parlamenti képviselőjének DK-t támogató és a külhoni magyarok szavazati jogát ellenző véleménye homlokegyenest ellentétes a szövetség hivatalos álláspontjával. Az RMDSZ számos vezető politikusa – élen Kelemen Hunor elnökkel vagy Tánczos Barna szenátorral, miniszterelnök-helyettessel – többször kifejezte az elmúlt időszakban, hogy
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás