Krónika Online
2017. március 25., szombat; Ma Irén, Irisz napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Mit kell tudni a tavaszi fáradtságról?

Hajnal Csilla | 2017.03.19. [13:23]

A tavaszhoz olyan pozitív értékfogalmakat társítunk, mint életenergia, újjászületés, újrakezdés, szerelem, és furcsának tűnhet, ha valaki ebben az időszakban fáradtságról, levertségről, ingerlékenységről, fejfájásról panaszkodik. A tavaszi fáradtság jelenségét Kósa-Ráksi Katalin marosvásárhelyi háziorvos, illetve Németh-Jakab Imola és Gagyi Leonóra pszichológus segítségével jártuk körül.

feny_b

A tavaszi fáradtság a lakosság 20-30 százalékát érintő, tél végén, tavasz kezdetekor fellépő állapot, amely a szervezet „tavaszi üzemmódra" való átállását kísérheti. Ez az önmagában is megterhelő folyamat a télen megcsappant energiatartalékok hatására csak fokozódik. Ilyenkor hiába a zöldellő természet, a hívogató napsugarak, az érintettek általános lendületvesztést, bágyadtságot, kedvetlenséget tapasztalnak.

A szervezet természetes reakciója

Kósa-Ráksi Katalin marosvásárhelyi háziorvos szerint fontos tisztázni, hogy orvosi értelemben a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet természetes reakciója, amikor téli üzemmódról tavaszira vált át. A fáradtságérzet kialakulásáért elsősorban a hormonháztartásban bekövetkező változások tehetők felelőssé. A tél során – részben életmódbeli tényezők, részben a fényhiány miatt – a megcsappant energiakészlet befolyásolja az alvási hormon (melatonin) és a boldogsághormon (szerotonin) normális termelődését. Télen az alvási ciklus hosszabb, mivel a fényhiány miatt megnő a szervezet melatonin-termelése. A szerotonin hiánya depressziót, örömtelenséget okozhat.

„Tavasszal a több napfény hatására ezek a hormonszintek megváltoznak (csökken a melatoninszint), de a szervezet csak nehezen áll át a tavaszi fényviszonyok által diktált ritmusra, ami bágyadtságot, aluszékonyságot, fejfájást, szédülést okoz. Ezeket a tüneteket nemcsak a fényhiány okozza, hanem a téli időszakban megszokott zsírosabb, kalóriadúsabb étrend is, kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, így vitamin- és ásványianyag-hiány is kialakul" – magyarázta Kósa-Ráksi Katalin háziorvos. Hozzátette, sajnos sokan felelőtlenül diagnosztizálják magukat, és a tavaszi fáradtságot valamely komoly betegség tüneteiként élik meg, ezért mindenféle vizsgálatokat végeztetnek.

Ez azért fordulhat elő, mert a tavaszi fáradtságnak általánosak a tünetei, amelyek más kórképekben is szerepelnek, többek között hasonlóak lehetnek a vérszegénység, krónikus májgyulladás, bizonyos daganatos és endokrin betegségek tünetei. Fontos, hogy ha 2-3 héten belül nem enyhülnek a tünetek, forduljunk szakorvoshoz a helyes diagnózis felállításához. Kósa-Ráksi Katalin azt is elmondta, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály a serdülőké és a fiatal felnőtteké, akik iskolai kötelezettségeik és a mozgáshiány miatt nagyobb fizikai és szellemi stressznek vannak kitéve, de a vitaminok és ásványi anyagok csökkentett bevitele is hozzájárul az állapot kialakulásához. A fiatalok ugyanakkor gyorsabban regenerálódnak, mint az idősebbek. A középkorúak csoportjából a nőket és férfiakat egyenlő arányban érinti a tavaszi fáradtság. Érdekes módon az idősek kevésbé érintettek, mert anyagcseréjük lassúbb és energiaigényük is kevesebb – mondta a szakember.

Lelki tünetek: türelmetlenség, kedvtelenség

Az orvosi megközelítés mellett – amely elsősorban a jelenség fiziológiai tényezőire koncentrál –szükség van a lélek megfigyelésére is. Németh-Jakab Imola pszichológus szerint a tavaszi fáradtság a szervezet válaszreakciója a változásra. „Azt jelképezi, hogy igenis a természet részei vagyunk. Egy változás, bármi is legyen az: munkahely, esküvő vagy a tavasz, stresszel jár, ami önmagában nem rossz, sőt lehet motiváló, így a stresszre adott reakcióink is különböznek" – fogalmazott.

Hozzátette, nem lehet egy jól körülírható tünetcsoportot megállapítani, de leggyakrabban türelmetlenség, nyughatatlanság, fáradtság, kedvtelenség, ingerlékenység, koncentrációzavar, kimerültségérzés jelentkezik. Gál Leonóra pszichológus szerint a tavaszi fáradtságot sokan összetévesztik a depresszióval. „Igazából a tünetek szinte megegyeznek, a depressziós is mindig fáradtnak érzi magát, nincs semmihez kedve, nem motivált, szomorú, de az időtartamuk különbözik. A tavaszi fáradtság kevés ideig tart, míg a depresszió tünetei hosszasak" – utalt a két állapot közötti lényegi különbségre a szakember.

Németh-Jakab Imola ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az elhúzódó tavaszi fáradtság tényleges depressziós állapotot idézhet elő, ami tartós szomorúsággal és önbizalomhiánnyal járhat. Az okok ugyanakkor különbözőek, egyénileg változóak lehetnek. „Okozhatja az évszakváltás is, de szerepet játszhatnak különböző fizikai okok is, mint a vitaminhiányos étkezési stílus vagy a mozgáshiány" – tette hozzá.

Nem normális, ha nem vagyok boldog tavasszal?

A pszichológus szakértőket arról kérdeztem, hogyan hat a lélekre a tavasz. Németh-Jakab Imola úgy véli, tisztulási folyamat megy végbe, ahol a felgyülemlett testi és mentális, kevésbé szükséges és kevésbé hatékony részektől van esélyünk megszabadulni. A rendszerezés, áttekintés, a hasznos és kevésbé hasznos elkülönítése nemcsak a ruhatárunkra vonatkozik, a pszichénkre is ráfér egy lelki nagytakarítás. „Ilyenkor az ember lelke megtelik reménnyel, boldogsággal, kivirágzik, új célokat tűz maga elé. Várja, hogy kint legyen a természetben, boldogabb, energiára lel a napfénytől. Ilyenkor több ötlete van, jókedvű, derűs, nyitottabb az emberi kapcsolatokra, többet kommunikál, pozitívan áll a dolgokhoz. A tavasz érkezése gyógyszerként hat a lélekre" – mondta el Gagyi Leonóra.

Ennyi pozitív, léleksimogató szó után jogosan tevődik fel a kérdés: hogyan érezheti magát az, aki éppen a tavaszi fáradtság tüneteitől szenved? Nem jelent-e az amúgy is kellemetlen állapot mellett többletterhelést számára, hogy a „tavaszi ember" boldogságképének akar megfelelni? Németh-Jakab Imola szerint fontos megkérdeznünk magunkat arról, hogy mit várunk el magunktól tavasszal? Mosolyokat? Gondtalanságot? Pörgést? Mi történik, ha mi nem érezzük ezt, miközben körülöttünk mindenki láthatóan jól szórakozik?

Ilyenkor az egyén kirekesztettnek, elszigeteltnek érezheti magát, eluralkodhat rajta a szorongás. A legfontosabb talán tudatosítani, hogy nem vagyunk egyedül, ez egy átmeneti állapot, amivel sokan megküzdenek, és általában nem okoz súlyos, hosszan tartó tüneteket. Az önvád, önmagunk másokkal való összehasonlítása rossz szokás, és csak negatív gondolatokhoz vezet, amelyek nehezítik az állapotból való kikerülést. Az önelfogadás, az önazonosság érzése – ami néha azzal jár, hogy elfogadjuk magunkat szomorúan, boldogtalanul is – talán a legfontosabb segítség, amit önmagunknak nyújthatunk.

Életmódbeli változtatások

A tavaszi fáradtság kellemetlen tünetei ellen megfelelő táplálkozással és életmódbeli változtatásokkal is védekezhetünk. Kósa-Ráksi Katalin háziorvos szerint, ha úgy érezzük, hogy kedvetlenek, gyengék vagyunk, érdemes minél több gyümölcsöt (alma, banán, narancs, később tavaszi gyümölcsöket), tejterméket (kefir, joghurt), zöldséget (spenót, bab, lencse) és folyadékot (gyógytea, ásványvíz, friss gyümölcslevek) fogyasztani.

A vitamindús étrend mellett lehet szedni multivitaminokat, magnéziumkészítményeket és B-komplexet. Az életmódbeli változtatásokkal megelőzhetjük, vagy mérsékelhetjük a már kialakult tavaszi fáradtság tüneteit. A futás hatására például nemcsak edzettebbekké, ellenállóbbakká, kitartóbbakká válunk, hanem boldogabbak is leszünk. Fontos, hogy az edzettségi szintünkhöz, képességeinkhez mért mozgásformát válasszuk, és tegyük rendszeressé életünkben. Bármely mozgásforma vagy testedzés endorfint szabadít fel a szervezetben, amely a jó közérzetért felelős hormon. Lelki kapaszkodót nyújthat a kedvenc tevékenységeinkre szánt idő, a családdal, szeretteinkkel szervezett közös program, és ugyanígy egy kellemes beszélgetés, a természetben töltött idő is lélekemelő lehet.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét