Szakértők szerint a közelmúlt tömeges kanyarós megbetegedései vagy az influenza okozta halálozás emelkedése arra figyelmeztet, hogy a védőoltásoknak nagy szerepük van a különböző betegségek megelőzésében.
2017. április 23., 14:172017. április 23., 14:17
A gyermekkorban adható és adandó védőoltások mellett nem árt gondolni a felnőttkorban kérhető védőoltásokra is – mondta az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet infektológiai osztályának főorvosa a szerdán tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Megszólító kampányra van szükség
Szlávik János arról beszélt, a közelmúlt tömeges kanyarós megbetegedései vagy az influenza okozta halálozás emelkedése arra figyelmeztet, hogy a felnőttkorban kérhető védőoltásoknak is nagy szerepük van a különböző betegségek megelőzésében. Ezek közé sorolta a tetanusz, a kanyaró, a hepatitis A és B, a bárányhimlő, a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás és az influenza elleni védőoltásokat. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: „fájdalmas pontja ez az infektológiának”, hiszen a rendelkezésre álló térítésmentes oltóanyag-mennyiség csupán fele fogyott el a legutóbbi szezonban – olvasható az MTI-n.
Az osztályvezető főorvos hangsúlyozta, hogy az influenza nem egy banális betegség, és úgy vélte, az embereket jobban „megszólító” kampányra van szükség a beoltottak arányának növeléséhez. A romániai kanyarójárvánnyal kapcsolatban Szlávik János közölte, négyezer megbetegedést regisztráltak, és huszonegyen belehaltak a fertőzésbe. Megjegyezte, Romániában kötelező a kanyaró elleni védőoltás, de az elmúlt években elterjedt oltásellenes vélemények miatt drasztikusan csökkent a védőoltásban részesülők száma. A szakember úgy fogalmazott, nem kell félni az oltásoktól, és nem fogadható el, hogy világszerte olyan betegségekben haljanak meg emberek, amelyek ellen létezik hatékony és aránylag olcsó védőoltás.
Németországban is egyre több a kanyarós eset
Az Európai Unió több másik tagállama mellett Németországban is terjed a kanyaró, szerdán megjelent adatok szerint az idén eddig már több megbetegedést regisztráltak, mint tavaly egész évben. A Bild című lap az egészségügyi minisztérium kimutatását idézve azt írta, hogy 2017-ben április közepéig 331 kanyarós megbetegedést jegyeztek fel, míg 2016-ban 325 ember kapta el a betegséget. A kanyaró azért terjed, mert nem elég magas az oltottsági arány.
A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2015-ös adatai szerint 92,5 százalékos volt a betegség ellen beoltott első osztályos általános iskolás gyermekek aránya, holott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 95 százalékos arány szükséges ahhoz, hogy a járvány elkerülhető legyen. Németországban a kanyaró elleni oltás nem kötelező, és a kisgyermekes szülők körében egyre inkább jellemző a védőoltásokkal szembeni ellenállás. A Bild kommentárja szerint a kanyaró járványszerű terjedése is éppen annak tulajdonítható, hogy „túl sok szülő hisz a dajkamesékben”, az oltások tudományos tényekkel alá nem támasztott veszélyeiről szóló mendemondákban. Ezzel szemben fel kell lépni – sürgette kommentárjában a legnagyobb példányszámú német lap.
Az „önrendelkezés jogának gyakorlása nem mehet mások egészségének rovására”, ezért kötelezővé kell tenni a védőoltást – írták. A kanyaró erősen fertőző betegség, és az esetek többségében ugyan gyógyítható, de halálos kimenetelű komplikációk is előfordulhatnak. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint az Európai Unióban Németország mellett Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában terjed járványszerűen.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.