Érdekes teszt elé állította az RMDSZ a teljes román politikai osztályt azzal a törvénytervezettel, amellyel jogszabályban rögzítené az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványában tett ígéreteket.
Különböző országok nagykövetségeit tájékoztatja Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő a székelyek autonómiaköveteléseiről.
Pászkán Zsolt Románia-szakértő szerint a Gyulafehérvári nyilatkozat leginkább az akkori erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt, az erdélyi románok politikai képviselői maguknak akartak autonómiát Bukaresttel szemben.
Erdélyi magyar történészek, egyetemi oktatók idézték csütörtök délután egy kolozsvári konferencia keretében a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást.
Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről.
Az Erdély elcsatolását kimondó Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának századik évfordulóján a román hatóságokkal „ünneplő” magyar politikusokat bírálja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
A gyulafehérvári ortodox székesegyházban töltötte az éjszakát egy Olt megyei gyerekcsoport és tanáruk, akik a nemzeti ünnepre érkeztek a nagy egyesülés városába, de nem volt szállásuk. Egy gyermek rosszul lett a kimerültségtől. Az ügyet kivizsgálják.
Gömb formájú bronz időkapszulát avattak fel a centenárium tiszteletére szombaton Gyulafehérváron.
Székely zászlót helyezett ki Óbuda-Békásmegyer önkormányzata szombaton az összes III. kerületi közintézményre, Bús Balázs polgármester kezdeményezésére, hogy kifejezze szolidaritását az erdélyi magyarsággal, illetve a székely nemzeti közösséggel.
Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kéri a román centenárium napján kiadott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt.
Négyezer román és külföldi katona vonult fel szombaton a bukaresti Diadalívnél tartott centenáriumi parádén.
Elözönlötték Gyulafehérvár utcáit és tereit az ország minden tájáról, valamint külföldről összesereglett románok, hogy megünnepeljék az 1918-ban kimondott egyesülési nyilatkozat századik évfordulóját – helyszíni riportunk az Erdély történelmi fővárosában zajló eseményekről.
Klaus Johannis szerint a románok ma is azokban az európai értékekben, a jogállamiságban, a szabadságban és a szolidaritásban hisznek, amelyeket száz évvel ezelőtt, a Nagy Egyesüléskor tűztek ki maguk elé.
Bírálatok középpontjába került a Romániát reklámozó négyperces film, amelyet a bukaresti kormány készíttetett az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára.
Közép- és hosszú távon a demográfia alakítja a történelmet, így azt gondolom, hogy Erdély az 1914–1918-as világháború nélkül is Romániához csatlakozott, közeledett volna – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Adrian Cioroianu történész.
A politika – legyen az román vagy magyar –, mindig táplálkozni fog a történelmi tapasztalatokból és nem mindig a kívánt irányba befolyásolja az emlékezetpolitikai folyamatokat – állapította meg lapunknak Fodor János marosvásárhelyi történész.
Ordító ellentmondás a mélypontra süllyedt romániai jogállamiság és a látványos jubilálás közötti ellentét, de ennél is nagyobb az ellentmondás az államfő által említett „európai szellemiség” és az erdélyi magyarság sérelmére elkövetettek között – jelentette ki Tőkés L
A román kormány minden romániai gyermek számára a magyarországi babakötvényhez hasonló megtakarítási számlát nyit, amely a szülők és az állam befizetéseit gyűjti össze. Nő a minimálbér az építkezési ágazatban, és emelik a hadirokkantak járandóságát is.
Látogatottsági adatok