Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

– mondta Tomac, hangsúlyozva: közéleti tevékenysége mindvégig a Moldovai Köztársaság támogatására irányult. Ha a parlament bizalmat szavaz majd kormányprogramjának és az általa javasolt minisztereknek, három kiemelt célja lesz a Moldovai Köztársasággal való együttműködésben:

• közös médiaszabályozás, amely lehetővé tenné, hogy a romániai televíziók és rádiók jelen legyenek a moldovai médiapiacon, és fordítva;
• közös román–moldovai tanterv;
• közös sportversenyek megszervezése Románia és a Moldovai Köztársaság Kupája néven.

„Nem születtem messze Romániától”

A politikus felidézte, hogy Dél-Besszarábiában, az odesszai térség izmajili járásához tartozó Babele (ukránul: Ozerne) községben született, mindössze 12 kilométerre a román határtól. Szerinte az oroszbarát propaganda „rendkívüli étvággyal” próbálja eltorzítani a valóságot és megbélyegezni azokat, akik nem a mai Románia területén születtek. „A családom román. A nagyszüleim is Babele községben születtek, és a születési anyakönyvi kivonatukban az szerepelt: Román Királyság” – mondta.

Hozzátette: 1940. július 27-én egyik napról a másikra közel hárommillió román állampolgár került a Szovjetunió fennhatósága alá. „Miért? Mert ezt akarta Sztálin” – fogalmazott. Igazságtalannak tartotta azt a hozzáállást, amely szerint csak az tekinthető „igaz románnak”, aki a mai Románia területén született. „Amikor megszülettem, nem az én hibám volt, hogy a szüleim a birodalom peremén éltek. Minden román gyermek, aki Besszarábiában születik, két irány közül választhat: kelet vagy nyugat felé” – mondta. Példaként említette a nyugat-európai országokba kivándorolt román családokat is: szerinte igazságtalan lenne kizárni a külföldön született gyermekeiket abból a lehetőségből, hogy egyszer Romániát képviseljék.

Eugen Tomac 1981-ben születetett Besszarábia Ukrajnához tartozó, a Duna-deltához közeli térségében, és 17 évesen, külhoni román ösztöndíjasként került Romániába, s 2003-ban történelem szakon szerzett oklevelet a Bukaresti Tudományegyetemen. Politikai pályafutását a Traian Băsescu akkori államfőt támogató, jobboldali Demokrata-Liberális Pártban (PDL) kezdte 2008-ban, majd 2013-tól az alapítók egyikeként, jelenleg pedig pártelnökként tevékenykedik a Băsescu által kezdeményezett, európai néppárti tagsággal rendelkező PMP-ben (ő maga is EP-képviselő). Elmondta: 12 évesen járt először Romániában, amikor ellátogatott a putnai kolostorhoz.

korábban írtuk

Nicușor Dan felkérte kormányalakításra Tomacot, már „csak” a parlament többségének támogatását kell megszereznie

Amint az az előzetesen kiszivárgott hírek értelmében várható volt, Eugen Tomac európai parlamenti képviselőt, tiszteletbeli elnöki tanácsadót bízta meg csütörtökön kormányalakítással Nicușor Dan államfő.

Tomacot a múlt csütörtökön bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő, aki azzal indokolta, hogy egy olyan személyt jelölt miniszterelnöknek, akinek a pártja nem jutott be a parlamentbe a legutóbbi választásokon, hogy így legalább egyensúlyt tud kialakítani az eddigi kormánypártok között.

2019-ben a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelt

A hét évvel ezelőtti európai parlamenti választás kampányában Eugen Tomac PMP-elnökként a magyar–román kettős állampolgárok kettős szavazásának megakadályozását kérte Viorica Dăncilă akkori miniszterelnöktől. A jelenlegi miniszterelnök-jelölt 2019-ben azt sérelmezte, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az EP-választási felkészülésről egyeztetett Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnökkel.

Kelemen Hunor diverziókeltésnek nevezte az erdélyi magyarok kettős szavazásával való riogatást – számolt be akkor az MTI. Az RMDSZ elnöke kifejtette: az Európai Unió szabályai, valamint Magyarország és Románia törvényei is egyértelműen tisztázzák, hogy mindegy, kinek hány állampolgársága van, mindenki csak ott szavazhat, ahol az állandó lakhelye van.

A romániai magyarok kettős állampolgársága a román politikai támadások célpontja

Az elmúlt tíz év román politikai diskurzusaiban visszatérő elem volt a romániai magyarok kettős (román és magyar) állampolgárságának tematizálása. Bár a román jog egyértelműen megengedi a kettős állampolgárságot, a politikai térben időről időre felbukkantak olyan megszólalások, amelyek a magyar állampolgárságot lojalitási kérdésként, sőt nemzetbiztonsági kockázatként állították be. A jelenség leginkább nacionalista vagy populista politikusok retorikájában jelent meg, de időnként a nagyobb pártok egyes képviselői is rájátszottak erre, főként kampányidőszakokban vagy feszült román–magyar viszony idején.

korábban írtuk

Kijev mostantól a magyar–ukrán és a román–ukrán kettős állampolgárságot is elfogadja

Ukrajna módosította azon országok listáját, amelyekkel kettős állampolgársági megállapodást köt, és 29 új államot vett fel a listára, köztük Magyarországot Romániát is.

Az alábbiakban időrendben, pontokba szedve foglaljuk össze a legjellemzőbb hullámokat és politikai narratívákat.

2014–2015: a lojalitási vita felerősödése. Több román politikus – kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt – a magyar állampolgárságot „megosztott lojalitásként” kezdte emlegetni. A vita gyakran akkor éleződött ki, amikor RMDSZ-es vagy székelyföldi politikusok részt vettek a magyarországi választásokon. A román politikai térben ekkor jelent meg először hangsúlyosan az a kérdés: „Kinek az érdekeit képviseli egy olyan romániai tisztségviselő, aki egy másik állam választásán is szavaz?”

2015–2016: törvénykezdemények a kettős állampolgárok korlátozására. Nacionalista képviselők – köztük Bogdan Diaconu és körének politikusai – több olyan javaslatot is beterjesztettek, amelyek:

• korlátozták volna a kettős állampolgárok hozzáférését bizonyos köztisztségekhez,
• vagy külön lojalitási nyilatkozatot írtak volna elő.

2017–2019: a nemzetbiztonsági keretezés megjelenése. A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjai (vállalkozástámogatások, mezőgazdasági pályázatok) felfutásával párhuzamosan több román politikus a magyar állampolgárságot a „magyar állami befolyás” részeként kezdte értelmezni.

Gyakori retorikai elem volt az Ukrajna-párhuzam: „Látjuk, hová vezethet, ha egy másik állam tömegesen ad állampolgárságot egy kisebbségnek.” A burkolt utalás egyértelműen az erdélyi magyarokra vonatkozott.

2018–2019: autonómia, szimbólumok és „területi integritás”. A székely zászló körüli viták, az autonómiatüntetések és a március 15-i rendezvények idején a kettős állampolgárságot több politikus összemosta az autonómiakövetelésekkel. A narratíva szerint a magyar állampolgárság a „szakadár törekvések előszobája”, amely „veszélyeztetheti Románia területi integritását”. Ezek a kijelentések főként nacionalista és populista szereplőktől érkeztek, de időnként nagyobb pártok egyes képviselői is átvették a retorikát.

2020–2024: a populista hullám és a „külső befolyás” narratívája. A 2020-ban parlamentbe jutó AUR és más radikális politikusok rendszeresen tematizálták a magyar kettős állampolgárságot, amit a magyarországi forrásból működő erdélyi civil szervezetekkel egyetemben gyakran úgy állították be, mint:

• „idegen érdekeket szolgáló hálózatot”,
• vagy „nemzetbiztonsági kockázatot”.

A nagyobb pártok (PSD, PNL) hivatalos álláspontja általában óvatos: hangsúlyozzák, hogy a mérce a román alkotmány betartása, és ritkán mondják ki nyíltan, hogy a kettős állampolgárság önmagában probléma lenne. Ugyanakkor feszült helyzetekben – autonómiaviták, zászlóügyek, kampányidőszakok – egyes képviselők átvették a keményebb, gyanakvó retorikát.

A jelenség nem folyamatos, hanem hullámokban tér vissza, mindig valamilyen aktuális román–magyar feszültséghez kapcsolódva: autonómia, szimbólumok, magyarországi választások, gazdaságfejlesztési programok.

A magyar Országgyűlésben is vitatéma volt a kettős állampolgárság

Mint arról beszámoltunk, kedden éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó Mi Hazánk-os kezdeményezésről. Novák Előd arra emlékeztette Magyar Péter miniszterelnököt, hogy a parlament alakuló ülését megelőző tárgyaláson még támogatta a képviselők kettős állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát, később azonban Novák szerint a Tisza Párt „indoklás nélkül kifarolt” az ügy mögül.

Idézte Gurzó Máriának, a Tisza Párt képviselőjének két évvel ezelőtt tett kijelentését: „a hazai románság érdeke áll mindenek felett”. „Hogy román állampolgár-e, nem tudjuk” – jegyezte meg Novák. Viszontválaszában a kormányfő azt kérdezte Nováktól: kizárná az erdélyi magyar embereket, hogy a román parlamentben képviselők legyenek? Amikor az ellenzéki politikus a fejét csóválva jelezte, hogy nem, a miniszterelnök megismételte: támogatja a többes állampolgárság nyilvánosságra hozatalát, ám nem látja ennek relevanciáját.

Mivel ellenzéki oldalról megszólították, Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal, viszont büszke a nemzetiségére. Mint annak idején megírtuk, a méhkeréki Gurzó Mária anyanyelvén, románul tette le a képviselői esküt az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén.

korábban írtuk

Bukarest újabb abszurdja: bukott pártból magyarellenes kormányfőt?

A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.