HIRDETÉS

Nem államvallás az ortodox

2006. december 14., 00:00
Elfogadta a parlament a felekezeti törvényt. Egyetlen ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadta el a képviselőház a felekezetek jogállásáról és a vallásszabadságról szóló törvényt. A jogszabály elfogadása azért is fontos, mert egy 1948-tól érvényben levő törvényerejű rendeletet vált fel. A jogszabály elfogadását ugyanakkor az Európai Unió is több ízben követelte, az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentései pedig sorra hiányosságként rótták fel a felekezetek jogállásáról rendelkező törvény hiányát.
A törvény értelmében Romániában nincs államvallás, az állam pedig semleges bármely hittel vagy ateista ideológiával szemben, továbbá biztosítja a lelkiismeret szabadságát. A jogszabály szerint az állam közhasznú intézményként ismeri el az egyházakat, és híveinek számától függően pénzügyi támogatásban részesíti azokat. A jogszabály rögzíti azokat a feltételeket, amelyeket egy vallási felekezetnek vagy csoportosulásnak teljesítenie kell ahhoz, hogy hivatalosan is elismerjék. Egy vallási csoportosulás akkor lehet államilag elismert felekezet, ha az ország területén 12 évig megszakítás nélkül működött, és hívei közé sorolhatja Románia lakosságának legalább 0,1 százalékát (valamivel több mint 20 ezer személyt). Vallási csoportosulás bejegyzéséhez legkevesebb 300 tag szükséges.
A felekezetnek lehetőségük nyílik arra, hogy törvényes keretek között bármely nyelvű vagy profilú oktatási intézményt hozzanak létre. Emellett a törvény előírja, hogy az államnak kötelező módon finanszíroznia kell a felekezeti oktatást. Ennek részleteit a felekezeti oktatásra vonatkozó törvény tartalmazza majd. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor a Krónikának nyilatkozva a törvény egyik előnyének nevezte, hogy az egyházi iskolákat nem a magániskolák közé sorolja. Emellett a jogszabály előírja, hogy a 16 évesnél idősebb gyerek maga döntheti el, hogy milyen vallásórára jár.
Máté András Levente RMDSZ-es képviselő a lapunknak elmondta: a jogszabály értelmében büntetőjogi felelősségre vonható az a laikus személy, aki papnak adja ki magát, vallási ceremóniát rendez, és pénzgyűjtést szervez.
A törvényt a kormány az egyházak konzultációjával dolgozta ki, így nagyrészt tartalmazza a magyar történelmi egyházak javaslatait is. A jogszabály elfogadását a görög-keleti egyház is támogatta, kifogásokat mindössze a görög-katolikus egyház és a Jehova Tanúi emelt. A görög-katolikusok számos ingatlant követelnek vissza az ortodox egyháztól, és a jogszabály nem rendelkezik a vitás kérdésekről, mindössze annyit tartalmaz, hogy a két egyháznak párbeszéd útján kell rendeznie a vitás kérdéseket, ellenkező esetben pedig a törvényszéknek kell ítélkeznie.
Több civil szervezet emelt kifogást amiatt, hogy a jogszabály tilt minden egyház- és vallásellenes megnyilvánulást, továbbá a vallási szimbólumok meggyalázását. A civil szféra szerint ugyanis ez a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, és burkolt cenzúrát vezet be.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS