
Aszály. A kérdésre, hogy miért csökkent Romániában is a Duna vízszintje, a válasz az, hogy a teljes vízgyűjtő területen aszályos volt az időjárás
Fotó: Facebook/Apele Române
Romániában az elmúlt hetekben heves esőzések voltak, az ország mégsem mentesül a Duna alacsony vízállása miatti problémáktól, hiszen már a cernavodai atomerőmű működése is veszélybe került. A kilátások továbbra sem biztatóak, az előrejelzések szerint a következő hetekben a csapadékmennyiség a Duna felső és középső vízgyűjtő területének nagy részén is alacsony marad, ami azt jelenti, hogy a vízhozam helyreállítása lassú lesz.
2026. augusztus 03., 14:012026. augusztus 03., 14:01
Miért alakult ki ez a helyzet az esős időjárás ellenére? A kérdésre a Meteoplus meteorológiai oldal szakértői válaszoltak. Mint rámutattak, az ok nem az országban uralkodó időjárás, hanem a folyó szinte teljes vízgyűjtő területét érintő súlyos aszály.
A Duna, Európa második leghosszabb folyama, vizét egy közel 820 000 négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő területről gyűjti össze, amely 19 európai állam területén terül el.
Szakértők szerint az elmúlt hónapokban ezen országok nagy része egymást követő hőhullámokkal és jelentős csapadékhiánnyal küzdött. A szárazság jelentősen csökkentette a Duna fő mellékfolyóinak vízhozamát, és ez most már a folyó romániai szakaszon is érezhető – mutatott rá a Meteoplus.
Az ország déli régióinak nagy részén több mint 100–150 liter csapadék hullott négyzetméterenként, azonban ezek a csapadékmennyiségek nem tudják pótolni a felső folyásirányból érkező víz hiányát.

A román hatóságok már évek óta tisztában voltak a Duna vízállásával kapcsolatos kockázattal Cernavodánál – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi és közlekedési miniszter annak kapcsán, hogy az alacsony vízállás miatt leállhat az atomerőmű
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) előrejelzése szerint a Duna vízhozama az országba való belépéskor, Báziásnál enyhén csökkenni fog, körülbelül 1 450 köbméter/másodpercre.
Ami a Duna vízhozamának további alakulását illeti az országba való belépéskor, a folyó felső és középső vízgyűjtő területére vonatkozó jelenlegi középtávú időjárás-előrejelzések alapján a legvalószínűbb, hogy augusztus 10–12-ig a vízhozam 1 450 m³/s körüli szinten marad.
Ezt a Duna felső folyásán, valamint az osztrák mellékfolyók vízgyűjtő területein előrejelzett csapadékok alapján becsülték meg. Ugyanakkor augusztus 12. után a Duna vízhozamának fokozatos emelkedése várható az országba való belépésnél, egészen a hónap végéig. Ennek a növekedésnek a valószínűsége és mértéke augusztus 24. után nagyobb lesz.
„Az időjárás-előrejelzések szerint a következő hetekben a csapadékmennyiség a Duna felső és középső vízgyűjtő területének nagy részén továbbra is alacsony marad, ami azt jelenti, hogy a vízhozam helyreállítása lassú lesz. Még ha Romániában is esik majd eső, az nem lesz elegendő ahhoz, hogy pótolja a vízhiányt a folyó felső szakaszán fekvő országokban, ahonnan a folyó vízhozamának legnagyobb része származik.
Ezért az elmúlt hetek bőséges esőzései ellenére a folyó vízszintje továbbra is az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb szintje felé közeledik” – mutattak rá a szakértők.
Mint arról beszámoltunk, a román hadsereg vasárnap megkísérelte felrobbantani a Duna jobb partján, Izvoarele település közelében található egyik sziklát, hogy a folyó vizének nagyobb részét a cernavodăi atomerőmű felé terelje a Bala-ágból.
Bár két robbantást is végrehajtottak, a szikla nem repedt meg, a műveletet hétfőn folytatták, és a hivatalos bejelentés szerint ezúttal nagyobb robbanótöltettel sikerült eltávolítani a sziklatömböt. A Duna-ág eltereléséről pénteki, rendkívüli ülésén döntött a kormány.

A román hadsereg vasárnap megkísérelte felrobbantani a Duna jobb partján, Izvoarele település közelében található egyik sziklát, hogy a folyó vizének nagyobb részét a cernavodăi atomerőmű felé terelje.
Nem tartja problémásnak Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, hogy kiderült: pénteken Simina Tănăsescuval, az alkotmánybíróság elnökével egyeztetett.
A Duna vízszintjének emelése érdekében hozott intézkedések hét nappal hosszabbították meg a cernavodai atomerőmű 2. reaktorának működését – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Egyre nagyobb hullámokat vet az alkotmánybíróság elnöke, Elena-Simina Tănăsescu, és az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan közötti találkozó: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) magyarázatot kér a titkos megbeszéléssel kapcsolatban.
Több mint 1200 személy ellen folyik vizsgálat az erdőgazdálkodásban feltárt szabálytalanságok miatt, a rendőrség 5351 büntetőeljárást indított ilyen ügyekben 2026 első felében – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Gyanús tárgyat sodortak partra vasárnap a Fekete-tenger hullámai Észak-Eforie térségében, míg a konstancai Tomis-kikötő környékén drónnak tűnő tárgyat láttak.
A bértörvényben előírt új bértáblázat 2027. szeptember 1-jétől léphet hatályba az oktatásban, és jelentős jövedelemnövekedést hozna a pedagógusok számára – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A román légteret megsértő drónt lőtt le vasárnapra virradóra a spanyol légierő egyik, Romániában légi rendészeti bevetésen tartózkodó vadászgépe.
Megelőző intézkedésekre van szükség a településekre behatoló medvék miatt – jelentette ki Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő magyarázatot vár az alkotmánybíróságtól arra, milyen körülmények között került sor Ilie Bolojan és az alkotmánybíróság elnökének találkozójára Mircea Abrudean szenátusi elnök irodájában.
A hallgatóság egy része elégedetlenségét fejezte ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnökkel szemben, amikor az szombaton Konstancán beszédet mondott a román haditengerészet napja alkalmából.
szóljon hozzá!