Hatodszorra összejött. Az alkotmánybíróság szerint alkotmányos a különleges nyugdíjakat csökkentő törvény
Fotó: Alex Micsik/Agerpres
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
2026. február 18., 12:442026. február 18., 12:44
2026. február 18., 15:332026. február 18., 15:33
A taláros testület öt halasztás után döntött a különleges nyugdíjak heves vitákat kiváltó ügyében.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Ezek szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetettel kapcsolatos legfelsőbb bírósági beadvány elutasítását Simina Tănăsescu, Asztalos Csaba, Dacian Dragoș, Iulia Scîntei, Mihaela Ciochină és Mihai Busuioc támogatta, Cristian Deliorga, Gheorghe Stan és Bogdan Licu pedig az elutasítás ellen szavaztak.
Az alkotmánybíróság ülésén mind a kilenc tag részt vett, Gheorghe Stant is beleértve, aki elvileg apasági szabadságot vett ki, és aki a taláros testület ülése előtt egy nappal a legfelsőbb bírósághoz hasonlóan hivatalosan azt kérte, hogy forduljanak az Európai Unió Bíróságához az ügyben.
A PSD-s bírák a szerdai ülésen amellett karsodkodtak, hogy utalják a jogszabályt az EU bírósága elé.
Az Európai Bizottság szerdán este bejelentette: „tudomásul vette”, hogy a román alkotmánybíróság ismét elnapolta a döntést a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatosan.
A Lia Savonea vezette intézmény keddi közleménye értelmében kérték az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon előzetes döntéshozatali kérelemmel az EU bíróságához annak tisztázására, hogy a kormány különleges nyugdíjakkal kapcsolatos tervezete összeegyeztethető-e az uniós joggal.
A legfelsőbb bíróság szerint felmerül a gyanú, hogy a tervezett intézkedések sértik az arányosság, az egyenlőség, a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének elvét.
Emellett a tervezet a bírák és ügyészek hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet a különleges nyugdíjban részesülő többi csoporthoz képest, csökkentheti a bírák anyagi biztonságát, fenntartja a jogi bizonytalanságot és egyenlőtlen bánásmódot vezet be az átmeneti időszakra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
Mint arról beszámoltunk, a kormány a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedések részeként módosította a bírák és ügyészek nyugdíjba vonulását szabályozó törvényt.
A legfelsőbb bíróság azonban megtámadta a módosítást az alkotmánybíróságon, ahol a négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt alkotmánybíró – közéjük tartozik Gheorghe Stan is – folyamatos bojkottja miatt már ötször halasztották a jogszabály megvitatását.
Korábban azért is el kellett napolni a vitát, mert a PSD-s bírák hatástanulmányt kértek a nyugdíjcsökkentés várható hatásairól.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
Mint megírtuk, a törvény hatályba lépése azért is fontos Bukarest számára, mert annak elmulasztása miatt fennállt a veszély, hogy Románia elveszít 231 millió eurónyi európai uniós támogatást.
„A különleges nyugdíjak reformját erőteljesen követelte a román társadalom, és ezzel most nagy előrelépést teszünk a méltányosság felé” – idézték a miniszterelnököt a kormány közleményében.
A tájékoztatásban azt is közölték, hogy az elkövetkezőkben intézkedni fognak az országos helyreállítási tervben a különleges nyugdíjak reformjához kapcsolódó mérföldkőhöz rendelt uniós források visszaszerzéséért.
Nicușor Dan államfő szintén üdvözölte a döntést, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
'Biztosítom a bírákat és ügyészeket, hogy munkájuk megbecsülésnek örvend, és az állam működésében betöltött szerepük jelentőségét teljes mértékben elismerjük' - írta az elnök szerdán a Facebookra.
A politikus a parlamentben nyilatkozott erről az újságíróknak.
Mint hangsúlyozta, soha nem kommentálta az alkotmánybíróság döntéseit, és ezúttal sem áll szándékában ezt tenni. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy jómaga is sürgette a döntéshozatalt az ügyben.
A PSD elnöke hozzátette, ha Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter „jól fogja végezni a dolgát”, Románia nem veszíti el a különleges nyugdíjak reformjához kapcsolódó helyreállítási forrásokat.
„Az alkotmánybíróság ma formálisan is kimondta azt, ami az egész ország számára egyértelmű volt: a különleges nyugdíjak reformja és a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának módosítása alkotmányos és legitim. Ez nem győzelem, hanem a normalitás jele. A demokrácia megnyilvánulása is, hiszen a múlt politikai hibái politikai döntéssel kijavíthatók” – írta a politikus egy Facebook-bejegyzésben.
Az USR elnöke szerint bizonyára lesznek olyanok, akik nem fogadják tapsviharral a döntést, de ez megnyitja az utat az olyan reformok előtt, amelyek csökkentik a kivételezettek kiváltságait és a különérdekek befolyását.
A politikus az Agerpresnek elmondta, szerinte helyes döntés született, amelyre számítani lehetett, miután a kormány az eljárási kérdések tisztázásával egyértelművé tette, hogy a törvénytervezet nem tartalmaz alkotmányellenes elemeket. Úgy vélekedett, hogy a sok halasztás után ez valóban jó hír, mert a társadalom régóta várta azoknak a kiváltságoknak a megszűnését, amelyek lehetővé tették, hogy egyesek már 50 évesen, a méltányos mértéket messze meghaladó nyugdíjjal vonuljanak vissza.
Hozzátette: ennek az ügynek a lezárásával a kormány, a parlament, valamint a politikai osztály azt üzenheti a társadalomnak, hogy képes kijavítani a hibákat, és igazságosabb kormányzást, társadalmi igazságosságot tud biztosítani.
„Ezért csak annyit mondhatok, hogy üdvözlöm az alkotmánybíróság döntését” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A B1 TV-nek telefonon nyilatkozó miniszter úgy vélekedett, hogy a döntésnek köszönhetően javulhat az együttműködés az állami intézmények között, és a figyelem a román igazságszolgáltatás valós problémáira irányulhat, így az infrastruktúra fejlesztésére, a digitalizációra, illetve a bírák és ügyészek ügyterhének csökkentésére.
Marinescu kijelentette, hogy a reform lezárult, a kormánykoalíció célkitűzése teljesült, a törvény hatályba lép. Ugyanakkor hangsúlyozta: a jövőben kerülni kell, hogy gyakran és kiszámíthatatlanul módosuljon egyes szakmai kategóriák jogállása, mert csak így biztosítható a rendszer stabilitása és kiszámítható működése. Mint fogalmazott, az állami intézményeknek lojálisan kell együttműködniük az állampolgárok érdekében, és a jövőben az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására kell összpontosítani.
Ugyanakkor szerinte az alkotmánybíróság döntése a román demokratikus intézményrendszer működőképességét is bizonyítja.
Emlékeztetett: a kormány és a parlament jogalkotói hatáskörében járt el, a legfelsőbb bíróság megtámadta a jogszabályt, az alkotmánybíróság pedig – a szükséges elemzés után – döntést hozott, amelyet tiszteletben kell tartani.
Radu Marinescu hozzátette: bízik abban, hogy az államhatalom egyik ágát képviselő bírák és ügyészek megértik küldetésük jelentőségét, és továbbra is a jogállamiság keretei között szolgáltatnak igazságot.
Hosszas halogatás után került pont az ügy végére
A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.
A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy az új jogszabályjavaslatot is megtámadják az alkotmánybíróságon.
A legfelsőbb bíróság szóvivője, Victor Alistar akkor közölte, hogy a jogszabályjavaslat formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént - magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot - tette hozzá.
A szóvivő szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különleges nyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar.
Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különleges nyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különleges nyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormányból néhány hete kilépett, majd azt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) azt fontolgatja, hogy az RMDSZ részvételével és a nemzeti kisebbségi frakció támogatásával kisebbségi kormányt alakítson.
Radu Oprea szociáldemokrata párti (PSD) szenátor jogszerűtlennek tartja, hogy a megbuktatott Bolojan-kormány a Hivatalos Közlönybe küldött megjelentetésre egy sürgősségi rendeletet.
Nemzetbiztonsági okokból nemkívánatos személynek nyilvánított Románia területén egy Slatinában letelepedett orosz állampolgárt a bukaresti ítélőtábla.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) „nincs semmiféle számítása”, és arra vár, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) „vállalja a kormányzást” – jelentette ki Ciprian Ciucu, a PNL első alelnöke, Bukarest főpolgármestere.
A magyar és román nyelvű sajtót egyaránt bejárta a hír, hogy Gurzó Mária tiszás képviselő szombaton román nyelven tett esküt a magyar Országgyűlésben. Az eskütételt közéleti szereplők, köztük Csoma Botond parlamenti képviselő is kommentálta.
Európai uniós zászlót tépett szét szombaton, Európa napján Diana Șoșoacă.
Nyilvános vitára bocsátotta a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) 2026-os költségvetés-tervezetét a román környezetvédelmi minisztérium.
Újraértékelnék az afrikai sertéspestis elleni eddigi intézkedéseket, mivel azok nem hozták meg a várt eredményeket – jelentette ki vasárnap Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Dragoș Pîslaru szerint akár júniusig vagy még tovább eltarthat, amíg megalakul az új kormány.
Nicușor Dan államfő szombaton kijelentette, hogy lezárta a Nyugat-barát pártokkal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott tárgyalások első körét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!