A bírák és ügyészek nyugdíjreformjának „végállomását” mindig az alkotmánybíróság jelenti. Képünk illusztráció
Fotó: Románia Alkotmánybírósága/Facebook
A különleges nyugdíjak, illetve a privilégiumok megszüntetésére tett kormányzati próbálkozások uralják néhány hete a közbeszédet. Szinte már tapintható a romániai társadalomban az ebből fakadó feszültség, a hatalmi ágak konfliktusa, a bírák és ügyészek nyugdíjkedvezményeinek csökkentésére kidolgozott törvénykezdeményezések a négypárti kormánykoalíció szakítópróbájának számítanak. Közel harminc éve nyögi Románia a különleges nyugdíjak terhét, amiknek a jogossága nemcsak morálisan kérdőjelezhető meg, hanem anyagilag is nagy érvágást jelent a közös kasszának: tavaly például 440 millió eurónyi lejt fizetett ki az állam több mint 11 ezer kedvezményezettnek. Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.
2025. november 14., 19:152025. november 14., 19:15
2025. november 14., 19:492025. november 14., 19:49
A különleges nyugdíjakat 1997-ben vezették be, és ma már szinte érinthetetlen privilégiumoknak tűnnek. Egymást követő kormányok próbálták – hol komolyabban, hol inkább csak színlelve – megszüntetni a kiváltságokat, de mindig ugyanazzal az eredménnyel: az igazságügyi rendszer ellenállásába ütköztek.
Az előjogok egyik „szülőatyja”, Valeriu Stoica volt igazságügyi miniszter ma már elismeri, hogy megbánta ezek bevezetését. 28 évvel a speciális nyugdíjak bevezetése után a mostani, Ilie Bolojan vezette kormány – Nicușor Dan államfővel – együttműködve próbálja véghez vinni a reformot, ám minden eddigi kísérlet a hatalmi ágak közti konfliktushoz vezetett.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
A Digi24.ro portál a közelmúltban kronológiai sorrendben foglalta össze a különleges nyugdíjak történetét, ebből szemlézünk az alábbiakban.
A kezdet 1997-re nyúlik vissza, amikor a kereszténydemokrata párti (PNȚCD) Victor Ciorbea vezette a kormányt, az igazságügyi miniszter pedig a nemzeti liberális (PNL) Valeriu Stoica volt. A 92/1992-es törvény módosításával – amely az igazságszolgáltatás szervezéséről szólt – olyan privilégiumokat biztosítottak a bíráknak, amelyekből ma is részesülnek. Az indoklás szerint az igazságügyi rendszer „kritikus állapotban” volt, és a bíráknak különleges szociális garanciákra volt szükségük, hogy megvédjék őket a külső befolyásoktól.
Az akkor bevezetett juttatás volt a szolgálati nyugdíj (különleges nyugdíj), amelyet a 142/1997-es törvény megalkotásával hoztak létre, s amely módosította és kiegészítette a 92/1992-es törvényt Ez egyéb juttatásokat is biztosított a bírák számára:
Valeriu Stoica ma már elismeri, hogy megbánta az akkori törvényjavaslatot, mert az eredeti szándék – egy független igazságügyi rendszert célzó intézkedés – végül visszaélésekhez vezetett.
Valeriu Stoica volt igazságügyi miniszter
Fotó: stoica-asociatii.ro
Később más kategóriák is „különlegessé” váltak:
Míg az 1997-es törvény szerint a nyugdíjat a nettó jövedelem 80 százaléka alapján számolták ki, 2004-ben Adrian Năstase akkori kormányfő újabb „ajándékkal lepte meg” a bírákat:
beleértve a pótlékokat is.
Az első komoly kísérlet a különleges nyugdíjak eltörlésére Romániában Emil Boc demokrata liberális párti (PD-L) kormányzása alatt történt, a 2009–2010-es gazdasági válság idején. A reform célja az volt, hogy a legtöbb kategóriában megszüntessék a speciális nyugdíjakat (beleértve a volt törvényhozókat, diplomatákat, igazságügyi segédszemélyzetet), és áttérjenek a járulékalapú rendszerre: minden nyugdíjat az állami társadalombiztosítási hozzájárulások alapján kellett volna újraszámolni.
mivel „az igazságszolgáltatás függetlensége magában foglalja a bírák pénzügyi biztonságát is, amelyhez társadalmi garancia, például a szolgálati nyugdíj szükséges” – állt a 2010-es döntés indoklásába. Boc kormánya módosította a javaslatot, mentesítette a bírákat a privilégiumok megszüntetése alól, így zöld utat kapott a törvény.
2015–2016-ban Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) kormánya visszavezette a Boc által eltörölt különleges nyugdíjakat a katonák, rendőrök és különleges státuszú közszolgák (223/2015-ös törvény), a törvényhozók (357/2015-ös törvény) és a diplomaták (216/2015-ös törvény) esetében.
A katonáknak is jár a különleges nyugdíj
Fotó: Román védelmi minisztérium/Facebook
„Ezek nem különleges nyugdíjak, csak a múlt hibáit korrigálják, és ez szükséges volt. Már javítottunk a katonák nyugdíjain is. (...) Mostantól világos rendszer lesz, amelyet minden NATO- és EU-tagország alkalmaz, és amely kiszámíthatóságot biztosít azoknak, akik katonai szolgálatot teljesítenek” – mondta akkor Victor Ponta miniszterelnök.
Az évek során több törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentben ezeknek a privilégiumoknak a megszüntetésére. A legfontosabbak:
2020. január
A PNL törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a képviselőket és szenátorokat, bírákat és ügyészeket, bírósági és ügyészségi segédszemélyzetet, különleges státuszú közszolgákat, parlamenti közszolgákat, a diplomáciai és konzuli testület tagjait, az alkotmánybíróság tagjait, valamint a polgári légiközlekedésben dolgozó hivatásos légi személyzetet érintette. A katonák és rendőrök nem szerepeltek benne. A PSD segítségével átment a törvényhozáson. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) akkor populizmussal vádolta a PSD-t és a PNL-t, és figyelmeztetett, hogy a törvény el fog bukni. Az ombudsman és a legfelsőbb bíróság megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, amely helyt adott a keresetnek, mondván, hogy „az eljárás és a tartalom is alkotmányellenes volt”.
A bírák és ügyészek foggal-körömmel védik privilégiumaikat, ha kell utcára is vonulnak. Archív felvétel
Fotó: Rostás Szabolcs
A taláros testület megállapította, hogy „a kifogásolt törvény mélyen heterogén jellegű, különböző szakmai státuszokat és közjogi méltóságokat kezel együtt a különleges nyugdíjak megszüntetésének állítólagos céljából, anélkül, hogy figyelembe venné az egyes szabályozási területek sajátos formáját és tartalmát”.
2020. június
A PSD, PNL és USR megállapodtak egy módosításban, amely progresszív adózást vezetett be a bizonyos küszöbértékeket meghaladó nyugdíjakra:
Az ombudsman és a legfelsőbb bíróság ezt a módosítást is az alkotmánybíróságra vitte, s bár az ítélethozatalt hat hónapra elhalasztották, végül – a parlamenti választások után – a talárosok úgy döntöttek, hogy a bírák különleges nyugdíjainak drasztikus adóztatása alaptörvénybe ütköző, mivel sérti a „megszerzett jogokat” és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
2021. február
Mivel a javaslatok mindig a bírák ellenállásába ütköztek, a pártok elkezdték kizárólag a parlamenti különleges nyugdíjak megszüntetésére irányuló törvénykezést. Az USR-PLUS és a PNL javaslatait félretették, a PSD szövege került a plenáris ülésre. Átvették az USR-PLUS néhány módosítását, például azt, amely azonnali megszüntetést írt elő a már folyósított különleges nyugdíjakra. Klaus Iohannis akkor hivatalban lévő elnök kihirdette a törvényt, de több mint 70 volt képviselő és szenátor alkotmányossági kifogást emelt. Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy visszakaphatják a különleges nyugdíjaikat, mivel a törvényt túl gyorsan, egyetlen nap alatt szavazták meg.
A kormány nem a törvényes eljárásrend szerint kérte ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezetről – érvelt az alkotmánybíróság.
2023 – egy törvény, amely mintha eleve bukásra lett volna ítélve
Románia veszélybe került, hogy elveszíti az uniós forrásokat, mivel a különleges nyugdíjak reformja szerepelt az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Tervben (PNRR), és a teljesítési határidő már lejárt. A PSD–PNL–RMDSZ kormánykoalíció egy formális javaslatban állapodott meg, amely megtartotta a magas bírói nyugdíjakat, de bevezetett egy 10–20 százalékos progresszív adózást a nem járulékalapú részre (kezdetben 30 százalékot javasoltak). A Világbank (IMF) bírálta a reformot mint elégtelent és hatástalant. A tényleges fiskális hatás rendkívül alacsony volt, a privilégiumok csökkentése nélkül. Az elnök végül kihirdette a törvényt, de az alkotmánybíróság ezt is elutasította, mivel egy, az adótörvénykönyvre vonatkozó cikk alkotmányellenes volt.
2025 – Bolojan reformja
Most Ilie Bolojan miniszterelnökön a sor, hogy megpróbálja véghezvinni a reformot, Nicușor Dan elnökkel együtt, aki már kampányában kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás prioritást jelent. A kormány törvénytervezete – amelyért felelősséget vállalt a parlament előtt, de végül elbukta az alkotmányossági normakontrollt – a következő javaslatokat tartalmazta:
A reform célja a PNRR keretében vállalt kötelezettségek teljesítése, különösen az uniós források (230 millió euró) megőrzése – közölte a kormány –, Románia ugyanis továbbra is ki van téve annak a veszélynek, hogy elveszít ezt az összeget, ha novemberig nem szünteti meg a privilégiumokat.
A bírák és ügyészek átlagos nyugdíja közel 5000 euró, míg Romániában az átlagos nyugdíj 550-600 euró – mutatott rá Ilie Bolojan miniszterelnök, ezzel illusztrálva, miért szükséges az igazságszolgáltatási nyugdíjrendszer reformja.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) élesen bírálta a tervezetet, „jogellenesnek” és „az alkotmányos elveket sértőnek” nevezve azt,
A CSM szerint a reform sérti a jogbiztonságot és a jogos elvárásokat. A bírák szerint a kormány „színleli” az egyeztetést, és a reform valójában a függetlenségüket veszélyezteti.
Így állunk tehát 28 évvel a különleges nyugdíjak bevezetése után: a kormány és az elnök az elmúlt napokban tárgyalásokat folytatott az igazságügyi rendszer szereplőivel a nyugdíjreformról, de tervezet sorsa bizonytalan, mivel a bírói testület és az alkotmánybíróság ellenállása továbbra is erős. Viszont a kormány nyomás alatt áll: novemberben el kell fogadni a változtatásokat, különben Románia eleshet a PNRR-hez kapcsolódó uniós támogatástól.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson múlik, hogy Románia teljesíti-e a november 28-ai határidőig a PNRR bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövét és megkapja-e az ehhez rendelt 230 millió eurót – jelentette ki Dragoș Pîslaru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szenátus változatlan formában ismét megszavazta hétfőn az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyet Nicușor Dan államfő visszaküldött.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban A kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
A Paltinu gyűjtőtónál kialakult válsághelyzet nyomán vezetékes víz nélkül maradt települések mindegyikén újraindították hétfőn a szolgáltatást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint egyik kormánypárt törvényhozóinak sincs okuk megszavazni a Bolojan-kabinet megbuktatását célzó – Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című – bizalmatlansági indítványt.
Megerősítette hétfőn a külügyminisztérium, hogy óriáshullámok okozták egy román állampolgár halálát Tenerifén. Utólag a tárca közölte, hogy a szerencsétlenségben érintett másik román állampolgár is életét vesztette.
Ciprian Ciucunak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjének a bukaresti időközi főpolgármester-választáson aratott győzelme cáfolja azt az illúziót, hogy Bukarest progresszív város lenne – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző.
A vasárnapi időközi választások eredményeinek láttán a Szociáldemokrata Pártban (PSD) vannak olyan hangok, amelyek a kormányból való kilépésről beszélnek, mivel úgy vélik, hogy ellenzékben választási előnyt szerezhetnek – értesült a Mediafax.
Feljelentést tett az Európai Ügyészségen Dragoș Pâslaru beruházási miniszter a diákok számára vásárolt elektromos minibuszok közbeszerzési eljárása miatt.
Összesen 108 törvénysértésről érkezett panasz a hatóságokhoz a vasárnapi időközi helyhatósági választásokkal kapcsolatban, de különösebb incidensek nem történtek – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
Az alacsony részvételi aránynak a vasárnapi időközi önkormányzati választásokon el kell gondolkodtatnia az egész politikai osztályt – jelentette ki hétfőn Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!