Kelemen: a koalíció eldöntötte, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja a fizetésük 70 százaléka lesz

Hozzátette, hogy a bírói és ügyészi nyugdíjak reformját követően a katonai szektor következik, nevezetesen a csendőrség, a rendőrség, a hadsereg és a hírszerző szolgálatok.

„Ennek a kormánynak kötelessége előrelépni ezekkel a reformokkal. A koalícióban még nem tárgyaltuk meg. A kormányprogramban szerepel” – magyarázta Kelemen Hunor.

Az átmeneti időszakra vonatkozóan elmondhatom, hogy én a következőket javasoltam: ha a kollégáim egyetértenek, akkor elfogadnám a 10 évről 15 évre történő meghosszabbítást. Ha kompromisszumot keresünk, akkor a kormánynak lehetősége van megmutatni, hogy a társadalmi béke és a tisztességes és igazságos kormányzás a legfontosabb.
A miniszterelnök valószínűleg ma megbeszéli ezt az elnökkel, de kötelesek vagyunk elküldeni a tervezetet jóváhagyásra” – mondta Kelemen a nyugdíjkorhatár 48-ról 65 éves korra emelése kapcsán.

„Nem szabad feltételeznünk, hogy kudarcra vagyunk ítélve. Legalábbis a mi szempontunkból megmutattuk, hogy hajlandóak vagyunk kompromisszumot keresni az átmeneti időszakban.
A fontos az, hogy ez a törvényjavaslat átmenjen a parlamentben és az alkotmánybíróságon. Ha a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács negatív véleményt ad, akkor feltételezhetjük, hogy az megtámadják majd az alkotmánybíróságon. Ha pozitív véleményt adnak, akkor feltételezzük, hogy nem fogják megtámadni, mert az inkonzisztens lenne” – mutatott rá.

– hangsúlyozta.

„A törvényjavaslatnak legkésőbb csütörtökön, a kormányülés után el kell jutnia a CSM-hez. Csütörtök után a labda nem maradhat a kormány térfelén” – mutatott rá.

„A bírák szemrehányást tettek nekünk, amiért velük kezdtük. Ebben igazuk van.

– mondta Kelemen Hunor.

Mint ismeretes, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.

Az alkotmánybíróság az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította.

A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.

A bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené.

A kormány egyúttal a jelenlegi 48-ról 65 évre emelni az ágazati nyugdíjkorhatárt, amire eredetileg tíz éves átmeneti időszakot irányzott elő, a bírák és ügyészek azonban legalább 15 éves átmenetet akarnak.

A CSM ráadásul büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt.

Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.