A jogszabály ellen Klaus Johannis államfő, illetve a jobbközép ellenzéki pártok ötven képviselője emelt alkotmányossági óvást. Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.

A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a bukaresti képviselőház.

A kódex a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz. Ám az új jogszabályba foglalt kisebbségvédelmi előírások egyelőre nem léphetnek hatályba: a tervezet visszatér a parlamentbe, amely várhatóan – a taláros testület később megjelenő indoklásának függvényében – fogja kiigazítani a törvénykönyvet.

Az RMDSZ abban bízik, hogy az alkotmánybíróság döntése csupán ideiglenesen jelent akadályt egy hatékonyabb közigazgatást előíró jogszabály megalkotásának útjában. Cseke Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője közölte, a talárosok döntésének hivatalos indoklását követően javított törvénytervezetről kell tárgyalnia a parlamentnek, szerinte ugyanis minden politikai alakulat belátja, hogy szükség van egy új közigazgatási törvénykönyvre. Szerinte az RMDSZ javaslatai alapján a törvénykönyv sokkal modernebb közigazgatási rendszer szabályait alapozta volna meg, amely a meglévő anyanyelvhasználati jogokra garanciát jelentene, és kibővítené azokat, konkrét decentralizációs folyamatokat szabályoz, a helyi autonómia elveit törvénybe foglalja, és a prefektus hatáskörét az alkotmányossági keretekre korlátozná.

„Elértük, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítenék az ügyintézést ezután az önkormányzatokban” – idézte Csekét az RMDSZ hírlevele. Az RMDSZ-es szenátor hozzátette, az új közigazgatási törvénykönyv tisztázta volna azt is, hogy a megszerzett anyanyelvhasználati jogok ott sem csorbulnak, ahol időközben 20 százalék alá esett a magyar közösség aránya.