A vádhatóság rámutat, az eljárás során az ennek kiindulópontjaként szolgáló feljelentésben szereplő tetteket vizsgáltak ki, amelyek a büntetőjog hatálya alá esnek. „A vizsgálat a törvényi előírások betartásával, a legfelsőbb bíróság joggyakorlatának megfelelően zajlott, amely szerint az ügyészeknek kötelességük nyomozást indítani az igazság kiderítésére olyan esetekben is, amikor a panasz egy, a Hivatalos Közlönyben megjelent okmány elfogadását érinti\" – fogalmaz a közlemény. Mint ismert, a Sorin Grindeanu vezette kormány a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást módosította 13-as számú rendeletével, amelyet az általános közfelháborodás és az országos tüntetéssorozat hatására később ugyancsak sürgősségi rendelettel hatályon kívül helyezett.

Hétfői közleményében a DNA a legfelsőbb bíróság egy 2014-es ítéletének indoklására is hivatkozik, amely többek között kimondja, hogy amennyiben a feljelentés a Hivatalos Közlönyben megjelent okmányt érint, a nyomozó hatóságoknak „nagyobb szigorral kell eljárniuk\". A DNA közleménye szerint az ügyészeknek kötelességükben állt nyomozást indítani az ügyben, ugyanakkor a törvényes előírások betartásával gyűjtöttek bizonyítékokat, hallgatták ki a tanúkat, foglaltak le bizonyos iratokat.

Az ügyészség ugyanakkor a „törvényértelmezési folyamat természetes velejárójaként\" értékeli azt a tényt, hogy az alkotmánybíróság esetenként más intézményektől eltérő módon értelmezi az alaptörvény előírásait. „Ezek a döntések olyan alkotmányos elvekre vonatkoznak, amelyeket korábban senki nem elemzett, és amelyek kapcsán eltérő álláspontok fogalmazódhatnak meg, mivel nem tartalmaznak egyértelmű eljárási normákat, amelyeket az intézmények képviselőinek követniük kell\" – idézi a nyomozó hatóság közleményét az Agerpres hírügynökség.

A vádhatóság ugyanakkor emlékeztet, hogy 2008 és 2010 között a taláros testület az alaptörvény előírásainak áthágása miatt bekövetkezett, alkotmányos természetű jogi konfliktust állapított meg a DNA és a parlament, az államelnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság, az államelnöki hivatal és a parlament, illetve a kormány és a parlament között. A vádhatóság közleményében azt is hangsúlyozza, hogy az alkotmány és a vonatkozó törvények értelmében az ügyészek által kiállított iratokat, döntéseiket a bírák ellenőrzik, az ügyészek szakmai kiértékelése pedig kizárólag a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hatáskörébe tartozik.