Fotó: Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács/Facebook
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden kijelentette, hogy a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi szabályozásokban rögzített elveket.
2025. július 29., 20:472025. július 29., 20:47
2025. július 29., 20:522025. július 29., 20:52
Közleményében a CSM leszögezi, határozottan elutasítja a kormány által tervezett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyeket Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján ismertetett.
„A kormány szándékai nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi jogszabályokban rögzített elveket, amelyek az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában is folyamatosan tükröződnek” – szögezte le a CSM.
A közlemény szerint a nyugdíjkorhatár ismételt emelése és a szolgálati nyugdíj értékének jelentős csökkentése – miután a 2024. január elsején hatályba lépett 2023/282-es törvény már módosított az idevágó előírásokon – nyilvánvaló módon sértik a jogbiztonság elvét és a bírák és ügyészek jogállását.
A kormány tervezett intézkedései veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségének pénzügyi vonzatát is, és jelentős megkülönböztetést eredményeznek a bírók és ügyészek generációi között. Hosszú távon ezek az intézkedések az igazságszolgáltatási rendszer összeomlásához vezetnek, mivel a bírói és ügyészi szakma teljesen el fogja veszíteni vonzerejét a nagy felelősség, a nehéz munkakörülmények és a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, amelyeket sem a bér, sem a nyugdíj nem fog már kompenzálni megfelelő módon.
– szögezte még le a CSM.
„A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács biztosítja a bírákat és ügyészeket, hogy minden intézményes eszközt felhasznál az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmére, amely alapvető érték nélkül a jogállamiság nem létezhet” – nyomatékosította a CSM.
Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíját az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Elmondta, hogy elemezték az uniós országok nyugdíjrendszereit, és szinte mindegyikben 65 év a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíj összege pedig a legtöbb tagállamban az utolsó években kapott fizetésük átlagának bizonyos százaléka. Ez az arány általában 60-70 százalék. Ezért a kormány a hatályban lévő törvényeket és a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve azt javasolja, hogy a romániai bírák és ügyészek nyugdíja ne haladhassa meg az utolsó nettó bérük 70 százalékát – közölte Bolojan, emlékeztetve arra, hogy jelenleg a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó bruttó bérük 80 százaléka, vagyis meghaladja a nettó fizetésük összegét.
A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kormány 65 évre növelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát. Emlékeztetett, hogy jelenleg a bírák és ügyészek 25 év szolgálati idő után, akár 48 évesen is nyugdíjba mehetnek. Ezt a kormány javaslata szerint csak 35 év szolgálati idő után tehetnék meg. „Ez azt jelenti, hogy az általános korhatárnál korábban, 58 évesen is nyugdíjba mehetnek, de nem 48 évesen” – magyarázta.
Ezeknek a rendelkezéseknek az a céljuk, hogy a bíróságok és ügyészségek munkája a következő időszakban is normális körülmények között folytatódhasson.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány már kedden délután közvitára bocsátja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénymódosító tervezetet, és egyeztetni fognak az előírásokról az érintettekkel. Hozzátette, hogy jövő héten véglegesíteni szeretnék a jogszabályt, és az elfogadásának a menetrendjét még ezen a héten ismertetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rövid, két perces sajtónyilatkozatban szólította felelősségteljes magatartásra a parlamenti pártokat szerdán Nicușor Dan államfő.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!