
Fotó: Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács/Facebook
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden kijelentette, hogy a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi szabályozásokban rögzített elveket.
2025. július 29., 20:472025. július 29., 20:47
2025. július 29., 20:522025. július 29., 20:52
Közleményében a CSM leszögezi, határozottan elutasítja a kormány által tervezett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyeket Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján ismertetett.
„A kormány szándékai nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi jogszabályokban rögzített elveket, amelyek az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában is folyamatosan tükröződnek” – szögezte le a CSM.
A közlemény szerint a nyugdíjkorhatár ismételt emelése és a szolgálati nyugdíj értékének jelentős csökkentése – miután a 2024. január elsején hatályba lépett 2023/282-es törvény már módosított az idevágó előírásokon – nyilvánvaló módon sértik a jogbiztonság elvét és a bírák és ügyészek jogállását.
A kormány tervezett intézkedései veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségének pénzügyi vonzatát is, és jelentős megkülönböztetést eredményeznek a bírók és ügyészek generációi között. Hosszú távon ezek az intézkedések az igazságszolgáltatási rendszer összeomlásához vezetnek, mivel a bírói és ügyészi szakma teljesen el fogja veszíteni vonzerejét a nagy felelősség, a nehéz munkakörülmények és a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, amelyeket sem a bér, sem a nyugdíj nem fog már kompenzálni megfelelő módon.
– szögezte még le a CSM.
„A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács biztosítja a bírákat és ügyészeket, hogy minden intézményes eszközt felhasznál az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmére, amely alapvető érték nélkül a jogállamiság nem létezhet” – nyomatékosította a CSM.
Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíját az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná.

Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Elmondta, hogy elemezték az uniós országok nyugdíjrendszereit, és szinte mindegyikben 65 év a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíj összege pedig a legtöbb tagállamban az utolsó években kapott fizetésük átlagának bizonyos százaléka. Ez az arány általában 60-70 százalék. Ezért a kormány a hatályban lévő törvényeket és a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve azt javasolja, hogy a romániai bírák és ügyészek nyugdíja ne haladhassa meg az utolsó nettó bérük 70 százalékát – közölte Bolojan, emlékeztetve arra, hogy jelenleg a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó bruttó bérük 80 százaléka, vagyis meghaladja a nettó fizetésük összegét.
A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kormány 65 évre növelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát. Emlékeztetett, hogy jelenleg a bírák és ügyészek 25 év szolgálati idő után, akár 48 évesen is nyugdíjba mehetnek. Ezt a kormány javaslata szerint csak 35 év szolgálati idő után tehetnék meg. „Ez azt jelenti, hogy az általános korhatárnál korábban, 58 évesen is nyugdíjba mehetnek, de nem 48 évesen” – magyarázta.
Ezeknek a rendelkezéseknek az a céljuk, hogy a bíróságok és ügyészségek munkája a következő időszakban is normális körülmények között folytatódhasson.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány már kedden délután közvitára bocsátja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénymódosító tervezetet, és egyeztetni fognak az előírásokról az érintettekkel. Hozzátette, hogy jövő héten véglegesíteni szeretnék a jogszabályt, és az elfogadásának a menetrendjét még ezen a héten ismertetik.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!