Beszólt. Georgescu szerint az autonómia „alaptalan” és „valótlan”
Fotó: Facebook/Călin Georgescu
A székelyföldi autonómiatörekvéseket vette célkeresztbe az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu legfrissebb megszólalásában.
2025. február 03., 08:292025. február 03., 08:29
2025. február 03., 08:552025. február 03., 08:55
A szélsőséges Georgescu vasárnap este a Realitatea Plus hírtelevízió adásában a politikusokat és a „lefizetett újságírókat” bírálta, amiért „nem törődtek” a Székelyföld autonómiáját célzó követelésekkel.
Továbbra is napirenden tartja az Ukrajnával szembeni területi követeléseket az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, aki ezúttal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe is páros lábbal szállt bele.
„35 éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, Erdélyről. Nos, senki ebből a politikai osztályból és a médiából, vagy bizonyos újságírók, tudják, hogy milyenek, akik úgymond zsoldosok (...), nem foglalkoztak ezzel a témával (...) Az, hogy nem hangzott el semmi, komoly kérdéseket vet fel.
– tette hozzá Georgescu a hollandiai Assenben található Drents múzeumban kiállított, múlt hétvégén ellopott dák műkincsekre utalva.
Kijevben és Bukarestben is kiverte a biztosítékot a tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, miután egy interjúban kijelentette: jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához.
Mint ismeretes,
Jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu.
Egyúttal a magyarokkal kapcsolatosan sem tett barátságos kijelentéseket: többek között arról beszélt, hogy a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában, máskor pedig követendő példaként emlegette Mihály vajda állítólagos döntését a magyar nyelv betiltásáról. Vasárnap esti nyilatkozatában egyébként Georgescu kitért múlt heti, nagy vihart kavart kijelentéseire, amelyek értelmében
Most igyekezett árnyalni a kijelentését.
A szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu váratlan győzelme a romániai elnökválasztás első fordulójában furcsa reakciókat váltott ki az erdélyi magyarok egy részéből.
„Először is, itt egy olyan politikai osztályról van szó, amely nagyon képmutató és kettős mércét alkalmaz az érdekei szerint (...) Megdöbbent, hogy ilyen sekélyesek és funkcionális analfabéták, mert én egy nagyon egyszerű dologra utaltam. Tanulnunk kell a tapasztalatainkból, a történelemből.
– mondta Georgescu.
Állítása szerint „abszolút elméleti hipotézisről” beszélt, amikor Ukrajna esetleges felosztásáról beszélt.
Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.
„Én csak azt mondtam, hogy jó felkészülni minden felmerülő helyzetre. Mi a békében, a nyugalomban vagyunk érdekeltek, ahogyan azt minden alkalommal elmondtam (...). Az egyetlen prioritás és az egyetlen megoldás, a béke mellett vannak még lehetséges helyzetek, amelyek felmerülhetnek, és ahogy mondtam, nem szabad felkészületlenül érniük, ahogy a történelem is tanította, és valamilyen elképzelésünknek kell lennie arról, hogy mi történhet” – folytatta Georgescu.
Mint arról beszámoltunk, Georgescu egy Ion Cristoiunak adott interjúban arról beszélt: korábban Romániához tartozó, ma ukrán fennhatóság alatt álló területeket csatolna Romániához, sőt Kárpátalja egy részét – az egykori magyar Máramaros vármegye északi területeit – is.
Georgescu Ukrajnát „kitalált államnak” nevezte, amely „nem létezik”.
Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és azzal vádolta meg Georgescut, hogy Moszkvából irányítják, a román külügy pedig elhatárolódott tőlük, leszögezve: Románia kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Várhatóan nem lesz mentes a konfliktusoktól a bukaresti kormánykoalíciós pártok vezetőinek szerdai találkozója, amelyen a tervek szerint többek között a jövő évi költségvetésről, a 2026-os minimálbérről és a közigazgatás reformjáról tárgyalnak.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedden este egy tízpontos politikai kiáltványt ismertetett, amelyben a pártnak a „nemzeti ellenzékiség” jegyében tervezett kormányellenes lépéseit vázolta fel.
Ugyan kevés konkrétumot említve, de megosztott néhány információt az elnökválasztás tavaly decemberi érvénytelenítéséről Nicușor Dan államfő.
A legfelsőbb bíróság kedden elutasította Vlad Pascu rendkívüli jogorvoslati kérelmét, így a 2 Mai településen drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló fiatalembernek a Konstanca megyei ítélőtábla ítéletének megfelelően 10 évet kell börtönben töltenie.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege kedden egyhangúan úgy döntött, hogy kezdeményezi az Igazságügyi Felügyeletnél (IJ) azoknak az állításoknak a kivizsgálását.
Őrizetbe vette kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Alexandru-Răzvan Cuc volt szállításügyi minisztert, akit vesztegetéssel és vesztegetésben való bűnsegédlettel gyanúsítanak – értesült ügyészségi forrásokból az Agerpres.
Románia élen áll Európában a politikai instabilitást illetően – derül ki egy friss elemzésből.
A román védelmi minisztérium újabb öt évre szóló, az amerikai gyártóval megkötendő keretszerződéshez kért kedden parlamenti jóváhagyást az F-16-os vadászgépek pilótáinak további kiképzése érdekében.
A Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítvány megszavazása nem vezet a kormánykoalíció felbomlásához – vélekedett kedden Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!