
Trikolór őrület. Az AUR bírságokkal kényszerítené ki a román zászló iránti tiszteletet
Fotó: Haáz Vince
Nem érti Petrișor Peiu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak az ellenzők azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
2026. szeptember 11., 14:372026. szeptember 11., 14:37
Peiu csütörtökön este a B1 televízióban beszélt a témáról.
„Támogattam, amit a kollégáim javasoltak, de nem látok semmi rosszat abban, hogy legyen egy Trikolór-tér, vagy hogy megcsókoljam a zászlót. Nem értem, mi ebben a vitatott. (…)
Amikor látom, hogyan tisztelik meg az amerikaiak a zászlójukat, nem értem, miért lenne nálunk szemrehányás tárgya, ha mi is meg szeretnénk adni a tiszteletet a zászlónak…” – fogalmazott.
„Nos, ha már a véleménynyilvánítás szabadságáról beszélünk, szerintem meg kellene nézniük néhány olyan törvényt, amely drasztikusan korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Jó lenne ezt a vitát a szólásszabadságról lefolytatni, de nem hiszem, hogy ez előnyös lenne azok számára, akik azért kritizálnak minket, mert tiszteljük a nemzeti zászlót” – mondta Peiu.

Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Egyben közölte,
„Ha egy 20 százalékos támogatottságú párt diktatúrát tudna létrehozni egy országban… Ugyan már, legyünk komolyak! Diktatúrát csak az tud létrehozni, aki hatalmon van, vagy a hadsereg, semmiképpen sem mi, akik 20 százalékos támogatottsággal rendelkezünk” a parlamentben” – vélekedett.
A stúdióban ugyanakkor jelen volt Iulian Fota biztonságpolitikai szakértő, diplomata és egyetemi oktató, aki hosszú ideje a román kül-, védelem- és nemzetbiztonsági politika egyik ismert szereplője, Traian Băsescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, a román külügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős volt államtitkára, aki szögesen ellentétes véleményt fogalmazott meg.
Leszögezte:
Mint arról beszámoltunk, az AUR által még 2023-ban kezdeményezett, egyebek mellett a zászló megcsókolását és a trikolórról elnevezett terek kialakítását kötelezővé tevő, ezek elmulasztása esetére akár tízezer lejes bírságot is kilátásba helyező törvénytervezetet a szenátus már elfogadta, jelenleg a képviselőházi bizottságok jelentésére vár. Egyelőre azonban beragadt az alsóházban, miután szerdán a védelmi bizottság jelentését egy héttel elhalasztották.
A tervezet jelentős felháborodást váltott ki.
Az RMDSZ egyebek mellett a náci karlendítéssel és a kommunista állampárt ukázaival állította párhuzamba a jogszabályjavaslatot..
„Zászlócsók parancsra, bírsággal? Ezt akarja törvénybe írni az AUR kezdeményezése. Tisztségviselőket, iskolaigazgatókat és kijelölt diákokat köteleznének a román trikolór megcsókolására, a rádióknak és televízióknak pedig előírnák, mit sugározzanak a nemzeti zászló napján.
– fogalmaz a Facebook-poszt, amelyet az RMDSZ több politikusa is megosztott Facebook-oldalán. Majd így folytatja: „A nácik kötelező karlendítéssel és hűségeskükkel követelték meg, hogy az emberek nyilvánosan bizonyítsák a hatalom iránti engedelmességüket. A kommunizmusban az állampárt mondta meg, hogyan ünnepeljünk, mit nézzünk és mikor tapsoljunk. Most ugyanezt a gondolkodást hoznák vissza”.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője pénteken az RFI rádiónak nyilatkozva kijelentette: az új kormányról szóló tárgyalásokon felvetik a témát, és a tervezet leszavazását teszik annak feltételévé, hogy bizalmat szavazzanak az új kabinetnek.

Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Amikor Petrișor Peiu arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban is meg kell adni a tiszteletet a zászlónak, igazat mondott – azzal a különbséggel, hogy az erről szóló törvényben nincs szó kötelező zászlócsókról
Az Egyesült Államokban szövetségi jogszabály szól a zászló tiszteletéről, de fontos különbség, hogy ez
Az amerikai szövetségi törvénykönyv 4 U.S.C. § 8 – „Respect for flag” című rendelkezése előírja, hogy az amerikai zászlóval szemben nem tanúsítható tiszteletlenség, és részletesen szabályozza a zászló használatát. Például:
Viszont a törvény szövege nagyrészt „should” („kellene”, „nem szabadna”) megfogalmazásokat használ. Ez
Az amerikai jogban a zászlóégetés politikai tiltakozásként alkotmányosan védett véleménynyilvánításnak számít.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a hazafiságot nem olyna módon kell kimutatni, ahogy az az AUR zászlótörvény-tervezetében szerepel.
„A hit és a hazafiság kérdéseit diszkréten, személyes módon kell kezelni, és hiába jársz minden vasárnap templomba és vonulsz fel a templom előtt, ha a hét folyamán megszeged az összes keresztény parancsolatot, akkor semmit sem értél el. Hiába mész a Trikolór-térre, csókolod meg a zászlót, veszel részt minden rendezvényen, ha közhivatalt töltesz be, és visszaélsz a közpénzekkel, nem viszed végig a projekteket” – szögezte le Ilie Bolojan.
Természetesen a nyilvános megnyilvánulásoknak megvan a maguk helye, de ha túlzásba visszük, az biztosan nem segít” – hangsúlyozta Bolojan a B1 televízióban csütörtökön este.
Reagált az ortodox egyház is.
Adrian Agachi, az ortodox patriarchátus szóvivője szerint a törvénytervezetet a Román Ortodox Egyház képviselőivel való előzetes konzultáció nélkül dolgozták ki, noha a dokumentum a vallásgyakorlásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.
„Sajnálatos módon a nemzeti zászló napjáról szóló törvénytervezetet a Román Patriarchátussal való előzetes konzultáció nélkül dolgozták ki. Ha ez a vitathatatlanul szükséges konzultáció megtörtént volna, akkor
– írta Agachi a Facebookon közzétett üzenetében.
„Ez a papi szolgálat és az egyház liturgikus életének szerepével és fontosságával kapcsolatos ismeretek hiányát jelzi” – hangsúlyozta a Román Patriarchátus szóvivője.
A Patriarchátus képviselője úgy véli, hogy a jövőben az istentiszteleteket vagy a papság közvetlen részvételét érintő jogalkotási tervezeteket a Román Patriarchátussal folytatott konzultációt követően kellene kidolgozni.
Politológus: alkotmány- és magyarellenes a tervezet
Az AUR tervezete egyszerre alkotmány- és magyarellenes – szögezte le az RFI rádiónak nyilatkozva Cristian Pîrvulescu politológus.
„A törvényjavaslat azért ment át, mert a szenátusban nem vitatták meg. Egyébként már akkor is látszott a PSD és a PNL opportunizmusa, valamint az AUR-ral való együttműködési hajlandóságuk, hiszen PSD-s és PNL-es képviselők is aláírták. Most azonban, ebben a különleges helyzetben, amikor a kormányzati válság továbbra is fennáll, a pártok nagyon bonyolult helyzetben vannak. Mert a lehető legegyértelműbben ki kell mondanunk, hogy ez a törvénytervezet teljesen alkotmányellenes.” – szögezte le.
Szerinte az alkotmányellenesség elsősorban abból fakad, hogy minden tisztviselőre kötelezővé tennének egy vallási szertartást.
„Ez a törvényjavaslat vallási szertartást írna elő a tisztviselők számára, a zászló megáldásával és egy keresztény imával. A muszlimoknak nagyon komoly problémáik lesznek. Ők már nem lennének jó román állampolgárok. Pedig a román állam megalakulása óta állampolgárok. A török és tatár közösségekre gondolok. Egy olyan államban, amely garantálja a lelkiismereti szabadságot és a vallásokkal szembeni semlegességet, egy ilyen szöveg nem juthat át az alkotmánybíróságon, bármennyi probléma is legyen az alkotmánybíróságon” – mondta a politológus.
Egy másik, általa jelzett komoly probléma a sajtószabadság sérelme. A törvénytervezet ugyanis kötelezi a közszolgálati és magán televíziókat, hogy műsorszerkezetükből 30 percet szánjanak a zászló napjára.
Egyúttal a tervezet magyarellenes élére is rámutatott.
„Természetes volt, hogy az RMDSZígy reagált, mert ez nyilvánvalóan egy erősen magyarellenes törvény. Ez egy közvetlen támadás a magyarok ellen. A többi pártnak nincs ehhez bátorsága, mert – véleményem szerint – teljesen tévesen ítélik meg, hogy Romániában a konzervativizmus és a radikális nemzeti identitás dominál. (...) A törvény alkotmányellenes. Végül is a hazafiság az állam pozitív eszközeinek kérdése, nem pedig a büntető eszközöké.” – tette hozzá Cristian Pîrvulescu.
Arra a kérdésre, hogy milyen választási hatása lenne egy ilyen törvénynek, a politológus azt válaszolta, hogy a javaslat inkább nevetést vált ki, mint támogatást.
Gelu Duminică szociológus is ellenzi a törvényt.
Egy Facebook-bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az AUR tervezete – egyéb rendelkezések mellett – kifejezetten bevezet egy vallási szertartást a nemzeti zászló hivatalos felszentelési ceremóniájába: „Az ünnepség során a tábori pap vagy az egyházi méltóság a zászló elé áll, és a következő áldást mondja: »Istenünk! Mindenható Uram, aki mindent megáldasz és megszentelsz, áldd meg Románia nemzeti zászlaját! Mert szent vagy mindörökké, most és mindörökké, és az örökkévalóságig. Ámen!»”. A szöveg így folytatódik: „A Szent Keresztet a jobb kezében tartva a tábori pap vagy az egyházi méltóság keresztt vet Románia nemzeti zászlajára, megcsókolja annak szövetét, majd a zászló mellett marad, annak jobb oldalán, a keresztet a mellkasához szorítva.”
A szociológus arra figyelmeztet, hogy ezek a rendelkezések „számos kérdést vetnek fel az állam, a vallás és a kortárs társadalom pluralizmusa közötti viszonyról”.
„Szerintem egy ilyen törvény rendkívül veszélyes. A zászló kötelező szentté nyilvánítása utat nyit az identitásalapú szélsőségesség felé, amely egy polgári szimbólumot a »jók« és a »többiek« közötti határvonal meghúzásának eszközévé alakít” – véli Gelu Duminică.

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A romániai lakosok csütörtöktől a Stop Rasism platformon jelenthetik az antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő incidenseket, akár áldozatként, akár a gyűlöletkeltő megnyilvánulások tanúiként – jelentette be a bukaresti kormány.
Csak kis híján úszta meg egy turista a Transzfogarasi úton, hogy medvetámadás áldozatává váljék.
Az AUR a gazdákat támogató intézkedések sürgős jóváhagyását követeli, miután Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter állítólag kijelentette, hogy ezek „valahol a pénzügyminisztériumban vagy a kormánynál vesztegelnek”.
Az előre hozott választások és az államfő hivatalából való felfüggesztése csak súlyosbítaná a Romániát sújtó politikai válságot – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke.
Nyolcvan százalék annak az esélye, hogy Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök, jelenlegi külügyi államtitkár leendő kormánya bizalmat kap a parlamentben – vélekedett Kelemen Hunor.
szóljon hozzá!