Hirdetés

A diákok már a ChatGPT-vel írják a házit, az oktatási rendszer még nem tudja, mit kezdjen vele

diákok, iskola, digitalizáció

diákok általában saját maguk választják ki az alkalmazásokat: a ChatGPT-től, a Geminitől vagy a Perplexitytől kérnek magyarázatot egy nehezebb leckéhez, ezekkel oldatják meg a házi feladatot.

Fotó: PMO

Miközben a diákok házi feladatot íratnak vele, nyelveket tanulnak és vizsgákra készülnek, a pedagógusok óravázlatok, tesztek és értékelések összeállítására használják a mesterséges intelligenciát. Az új technológia szervesen jelen van a romániai oktatásban, csakhogy gyorsabban terjed, mint ahogyan az állam képes volna szabályozni – derül ki a Világbank friss jelentéséből.

Tóth Gödri Iringó

2026. szeptember 06., 20:582026. szeptember 06., 20:58

2026. szeptember 06., 21:092026. szeptember 06., 21:09

A Világbank friss tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) nagyrészt spontán módon, a hivatalos oktatási rendszert megelőzve tört be az iskolákba. A diákok általában saját maguk választják ki az alkalmazásokat: a ChatGPT-től, a Geminitől vagy a Perplexitytől kérnek magyarázatot egy nehezebb leckéhez, ezekkel oldatják meg a házi feladatot, vagy éppen vizsgakérdéseket gyakorolnak.

A pedagógusok mindenekelőtt időt próbálnak megtakarítani: a mesterséges intelligencia óravázlatot, feladatlapot és tesztet készíthet, különböző tudásszintű tanulók számára alakíthatja át ugyanazt a tananyagot.

Hirdetés

Az iskolaigazgatók pedig már a hiányzások követésében és a lemorzsolódás kockázatának felismerésében is alkalmaznak algoritmikus eszközöket.

Románia nem kevés pénzt fordított az oktatás digitalizálására. Az országos helyreállítási tervből (PNRR) több mint egymilliárd euró jutott laptopokra, interaktív táblákra, informatikai laborokra, intelligens tantermekre és továbbképzésekre. Az eredeti tervek szerint 2026 végéig több mint 5800 iskola kap digitális felszerelést, és már több mint 80 ezer pedagógus vett részt olyan képzésben, amely az MI használatát is érintette.

A számok mögött azonban jóval egyenetlenebb valóság rajzolódik ki: 2022-es PISA-felmérés alapján a romániai diákok 26 százaléka olyan iskolában tanul, ahol az igazgató szerint nincs elegendő digitális eszköz,

sok helyen a számítógépeket több osztály használja, csak az informatikai laborban hozzáférhetők, a kisebb települések iskoláiban pedig gyakran már elavultak.

Hasonló a helyzet az internettel:

bár Románia az uniós élmezőnyhöz tartozik az optikai hálózat lefedettségében, ez nem jelenti azt, hogy minden tanteremben stabil és egy egész osztály egyidejű kiszolgálására alkalmas a kapcsolat.

Városon a háztartások 95, vidéken 83 százalékában van internet-hozzáférés; egyes falusi iskolák azonban még mindig mobiltelefonos hotspotokkal, a pedagógusok saját készülékeivel vagy rögtönzött beosztásokkal próbálják pótolni a hiányosságokat.

A helyreállítási alap elsősorban eszközökre és képzésekre adott pénzt, a programok hosszú távú fenntartására már kevésbé,

és hát az iskolák költségvetésében általában nincs külön keret a fizetős MI-szolgáltatásokra, a szoftverek frissítésére vagy a technikai támogatásra.

A pedagógusok ezért ingyenes, korlátozott változatokat használnak, az ígéretes kísérleti projektek pedig a támogatás lejártával könnyen félbeszakadhatnak.

Mit mutat a gyakorlat?

Bár első látásra biztató, hogy a romániai tanárok 91 százaléka saját bevallása szerint képes digitális eszközöket beépíteni az óráiba, a részletesebb adatok viszont azt mutatják, hogy az alapvető technikai jártasság és a módszertanilag átgondolt alkalmazás között jelentős szakadék húzódik.

A pedagógusoknak mindössze 28 százaléka rendelkezik biztos videószerkesztési ismeretekkel, online teszt- és gyakorlóprogramokat pedig csak 12 százalékuk használ rendszeresen.

Ugyanakkor 65 százalékuk bizonytalannak érzi magát, amikor a digitális készségeket nem alkalomszerűen, hanem érdemben kellene beépítenie a tanításba.

A Világbank szerint ezért nem elég egyszeri tanfolyamokat szervezni: a pedagógusoknak gyakorlati bemutatókra, mentorokra és olyan szakmai közösségekre volna szükségük, amelyekhez később is fordulhatnak.

Nem pusztán azt kellene megtanulniuk, melyik gombot kell megnyomni, hanem azt is, mikor segíti az MI a tanulást, mikor helyettesíti veszélyes módon a gondolkodást, és hogyan lehet ellenőrizni a gép által adott válaszokat.

A diákok felkészültsége sem megnyugtató

Az ICILS 2023 nemzetközi mérésben a romániai nyolcadikosok közel fele nem érte el a digitális kompetenciák alapvető szintjét. Az ország teljes lakosságának csupán 27,7 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, miközben az uniós átlag 55,6 százalék.

Ez az MI használatakor különösen kockázatos, hiszen a meggyőző stílusban megfogalmazott válasz ugyanis lehet pontatlan vagy teljesen hamis is.

A gyengébb szövegértési és kritikai készségekkel rendelkező tanulók könnyebben elfogadják a hibás információt, vagy úgy másolják le a kész megoldást, hogy közben nem értik meg a tananyagot.

A jelentés egyik legsúlyosabb figyelmeztetése, hogy a mesterséges intelligencia nem feltétlenül csökkenti az oktatási különbségeket, sőt megfelelő támogatás nélkül éppen ellenkező hatást válthat ki.

A jó internetkapcsolattal, korszerű eszközökkel, felkészült tanárokkal és fizetős alkalmazásokkal rendelkező városi iskolák diákjai sokkal többet nyerhetnek az MI terjedésével.

A vidéki és hátrányos helyzetű gyermekek viszont – akik sokszor csak okostelefonon férnek hozzá az internethez, és otthon is kevesebb segítséget kapnak – még inkább lemaradhatnak.

Próbálkozások vannak, de az egységes stratégia még gyerekcipőben

Bár létezik 2024–2027-re szóló országos MI-stratégia, elfogadták a tanárokra és diákokra vonatkozó digitáliskompetencia-kereteket, és 2026-ban Microsofttal közös kísérleti program is indult egyes iskolákban, ezekből még nem állt össze egységes, a tantermekben közvetlenül alkalmazható szabályrendszer.

Nincs világos országos válasz arra, mikor számít csalásnak az MI használata, elfogadható-e egy géppel készített fogalmazás, milyen adatokat szabad feltölteni egy külső platformra, vagy ki felel akkor, ha egy algoritmus tévesen értékeli a tanulót.

És a kérdésnek jogi súlya is van. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete magas kockázatúnak minősít bizonyos oktatási alkalmazásokat, például azokat, amelyek felvételről, besorolásról vagy a tanulói teljesítmény értékeléséről döntenek. Ezek használatakor biztosítani kell az emberi felügyeletet, a kockázatok kezelését és az esetleges torzítások vizsgálatát. A romániai iskolák számára azonban még nem készült el az a részletes útmutató, amely mindezt lefordítaná a napi gyakorlat nyelvére.

A Világbank ezért országos etikai útmutató és cselekvési terv kidolgozását javasolja.

Pontosan meg kellene határozni, mire használható az MI az órákon és a vizsgákon, milyen felelősség terheli a tanárt és az intézményt, illetve mely programok felelnek meg az adatvédelmi és gyermekvédelmi követelményeknek.

A szakértők azt is szorgalmazzák, hogy elsőként a vidéki, roma közösségeket kiszolgáló és lemorzsolódással veszélyeztetett iskolák kapjanak célzott segítséget. Emellett állandó költségvetési keret kellene az eszközök javítására, a szoftver-előfizetésekre és az informatikai támogatásra.

korábban írtuk

Egyetemek és a jövő szakmái: hogyan alakítja át a felsőoktatást a mesterséges intelligencia és a digitalizáció?
Egyetemek és a jövő szakmái: hogyan alakítja át a felsőoktatást a mesterséges intelligencia és a digitalizáció?

Új szakok, korszerűsített tantervek és egyre több technológiai tartalom jelzi, hogy az erdélyi egyetemek is igyekeznek alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz.

korábban írtuk

Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)
Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)

A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 08., csütörtök

Pestisjárványtól kell tartanunk? Megszólalt az orvosi kamara az oroszországi fertőzés ügyében

A pestis antibiotikumokkal kezelhető betegség, azonban elengedhetetlen, hogy a diagnózist a lehető leggyorsabban felállítsák, és a kezelést késedelem nélkül megkezdjék – közölte a Román Orvosi Kamara Fertőző Betegségek Bizottsága.

Pestisjárványtól kell tartanunk? Megszólalt az orvosi kamara az oroszországi fertőzés ügyében
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Terrorista célú fenyegetéssel gyanúsítják a bangladesi futár korábbi támadóját

Terrorista célú fenyegetés gyanújával őrizetbe vette szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) azt a 21 éves férfit, aki tavaly Bukarestben rasszista és idegengyűlölő indíttatásból bántalmazott egy bangladesi ételfutárt.

Terrorista célú fenyegetéssel gyanúsítják a bangladesi futár korábbi támadóját
2026. október 07., szerda

Előny a kétkerekűeknek: motoros RMDSZ-es honatyák hozzájárulásával módosult a KRESZ

Kijelölt várakozóhely az autók előtt, buszsávhasználat, szabályozott előrehaladás a kocsisor mellett: a képviselőház szerdán döntő házként fogadta el a motorkerékpárokra és mopedekre vonatkozó közlekedési szabályok módosítását.

Előny a kétkerekűeknek: motoros RMDSZ-es honatyák hozzájárulásával módosult a KRESZ
2026. október 07., szerda

Ami jár, az jár: a bírák milliárdos bérhátralékának kifizetésére kötelezték a kormányt

Az alkotmánybíróság szerdán megállapította, hogy nem állt fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a legfelsőbb bíróság között a bírák és ügyészek bérhátralékainak ügyében.

Ami jár, az jár: a bírák milliárdos bérhátralékának kifizetésére kötelezték a kormányt
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Niculescu: újságíróból diplomata, majd miniszterelnök-jelölt. De mekkora a vagyona?

Mint ismeretes, a május óta tartó politikai patthelyzet feloldására tett újabb kísérletként Nicușor Dan elnök hétfő este egy negyedik miniszterelnök-jelöltet is megnevezett Luca Niculescu külügyi államtitkár, volt párizsi nagykövet személyében.

Niculescu: újságíróból diplomata, majd miniszterelnök-jelölt. De mekkora a vagyona?
2026. október 07., szerda

Az RMDSZ még a héten leül tárgyalni a kijelölt miniszterelnökkel, a közösségi jogokat is napirendre tűzi

Az RMDSZ a héten megbeszélést folytat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a leendő kormányprogramról.

Az RMDSZ még a héten leül tárgyalni a kijelölt miniszterelnökkel, a közösségi jogokat is napirendre tűzi
2026. október 07., szerda

Niculescu kormányalakítási felkérése után is az előre hozott választásokat pedzegeti az egyik koalíciós párt

Az előre hozott parlamenti választások szükségességéről beszélt Dominic Fritz, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.

Niculescu kormányalakítási felkérése után is az előre hozott választásokat pedzegeti az egyik koalíciós párt
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Bukarestben kormányválság, vidéken pénzügyi vészhelyzet: elfogyott az önkormányzatok tartaléka

A romániai kormányválság következményei egyre kézzelfoghatóbbá válnak a helyi önkormányzatok számára. A költségvetés-kiegészítés elmaradása miatt elapadtak a szociális ellátásokra, közszolgáltatásokra és folyamatban lévő beruházásokra szánt pénzek.

Bukarestben kormányválság, vidéken pénzügyi vészhelyzet: elfogyott az önkormányzatok tartaléka
2026. október 06., kedd

Elemző: Niculescu előnye, hogy nem pártpolitikus, de a parlamenti viszonyokon ez nem változtat

Luca Niculescu külügyi államtitkár, Nicușor Dan államfő negyedik miniszterelnök-jelöltje abból a szempontból előnnyel indul, hogy nem pártpolitikus, azonban a parlamenti erőviszonyokat ez sem változtatja meg – értékelt a Krónika számára Pászkán Zsolt.

Elemző: Niculescu előnye, hogy nem pártpolitikus, de a parlamenti viszonyokon ez nem változtat
2026. október 06., kedd

Kormányalakítás konszenzussal? – Párbeszédet ígér, nyitottságot remél Luca Niculescu

Miután a Luca Niculescu kormányalakítási megbízásáról szóló elnöki rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, a legújabb „kiválasztottnak” tíz napja van arra, hogy csapatot gyűjtsön maga köré, megalkossák a kormányprogramot, és a parlament elé álljanak.

Kormányalakítás konszenzussal? – Párbeszédet ígér, nyitottságot remél Luca Niculescu
Hirdetés
Hirdetés