VEZÉRCIKK – Alig egy hét alatt négy fegyveres támadás, köztük egy öngyilkos bombamerénylet – ez a mérleg még Irakban vagy Afganisztánban is feltűnő lenne. Azonban nem a véres háborúk tépázta Közel-Keletről van szó, hanem Európáról, annak is a legerősebbnek tartott országáról: Németországról.
2016. július 25., 20:042016. július 25., 20:04
Múlt kedd óta történt már baltás-késes támadás egy vonaton, kilenc halálos áldozatot követelő lövöldözés egy bevásárlóközpontban, bozótvágó késes gyilkosság és bombamerénylet is. A közös pont: az elkövető mindegyik esetben közel-keleti menedékkérő, illetve közel-keleti származású német állampolgár volt.
A hatóságok szerint a machetés gyilkos szerelemféltésből ölt, a bevásárlóközpontnál lövöldöző fiú pedig mentális problémákkal küszködött, és rajongott az ámokfutókért, maga is azzá kívánt válni.
A másik két esetben viszont iszlamista hátterű terrortámadásról beszélnek az illetékesek. Vagyis ha két támadást „egyszerű” bűncselekménynek tekintünk is, még mindig két dzsihadista jellegű merénylet marad. És itt most nem elsődleges fontosságú kérdés, hogy az elkövetők nem az Iszlám Állam által kiképzett „profi” terroristák voltak, hanem maguktól radikalizálódtak már Németországban, illetve hogy egyikük mentális problémákkal is küszködött: a hat napon belül két, menedékkérők által elkövetett iszlamista támadás jelzi, hogy óriási a baj.
A németek által a fundamentalista emberjog-fetisizmus jegyében meghirdetett willkommenskultur, amelynek jegyében anélkül tolerálták hatalmas, idegen kultúrából érkezett embertömegek beáramlását Európába, illetve Németországba, hogy legalább megpróbálták volna a lehető legalaposabban ellenőrizni, ki honnan érkezett, és milyen háttérrel rendelkezik, már a nők elleni tömeges szilveszteri erőszakoskodás idején jelezte, mennyire rosszul döntöttek, a mostani esetek pedig egyértelműen megmutatják: bűnös hanyagságról, az egészséges önvédelmi ösztön teljes hiányáról van szó.
Az természetesen egyértelmű, hogy a magányos terroristák által elkövetett merényleteket a legnehezebb megelőzni, a nizzai tömegmészárlás, a würzburgi baltás támadás és a mostani öngyilkos robbantás is ezt bizonyítja. Az azonban elvárható a hatóságoktól, hogy – elismerve, hogy a valóban háború elől menekülő embereknek segítséget kell nyújtani – megvédjék az európai polgárokat. A migrációs folyamat okainak megszűnése a közeljövőben nem várható, így a migránsáradat leállása sem. Az Európába eljutó, vagy már ideérkezett migránsok szigorú ellenőrzése, a menedékkérelmek szigorú elbírálása, az elutasított kérelmek benyújtóinak visszaküldése egy, a hazájukhoz közel fekvő országba épp ezért elengedhetetlen.
Mint ahogy az is, hogy a már Európában született, második vagy harmadik generációs bevándorlók világát is alaposan feltérképezzék. Mert ugyan igaz, hogy nem minden migráns, menedékkérő, illetve sokadik generációs bevándorló terrorista, de az iszlamista merényletek elkövetői mégiscsak az ő köreikből kerülnek ki.
Talán még nem késő, hogy Európa a lehető legátfogóbb biztonsági és terrormegelőzési intézkedésekkel, szigorú, határozott migrációs politikával – elfelejtve azt a valóságtól elrugaszkodott őrültséget, miszerint az elöregedő kontinensen egy, az európaitól teljesen eltérő kultúrközegből érkező, jórészt képzetlen tömeg betelepítésével kellene megoldani a demográfiai problémákat – elejét vegye annak, hogy a willkommenskultur a terror és a rettegés kultúráját vonja maga után az egész kontinensen.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!