VEZÉRCIKK – A szokatlanul hűvös tavasz után immár a hőmérők tanúsága szerint is itt van az igazi nyár. A nyár pedig alapvetően a pihenés, a feltöltődés évszaka, csak az újságírók haragszanak olykor az uborkaszezonnak csúfolt hónapokra, hiszen az újságot ilyenkor is meg kell tölteni – de ez legyen a mi gondunk.
2016. július 04., 00:072016. július 04., 00:07
2016. július 04., 11:152016. július 04., 11:15
A nyár ugyanakkor más becenevekkel is illethető, aszerint, hogy az ember miképpen szereti, illetve szeretné eltölteni a szabadságát, mi az, ami számára az igazi vakációt, a feltöltődést jelenti. Nevezhetjük strandszezonnak, turistaidénynek vagy akár fesztiválidőszaknak is, hiszen sok fiatal és örökifjú el sem tudná képzelni ezt az évszakot anélkül, hogy az iskolától/munkahelytől és a vele járó gondoktól megszabadulva, sátorral, hátizsákkal felszerelkezve el ne menne a számtalan zenei, művészeti fesztivál egyikére, élőben meghallgatni kedvenc zenekarait, találkozni a más városokban élő ismerősökkel, új barátságokat kötni, és felfokozott hangulatban tölteni el az illető néhány napot.
A választék pedig egyre bővebb, és szerencsére az utóbbi időszakban Erdély és a Partium is elkezdett felzárkózni ilyen téren a máshol megszokott programdömpinghez. Régebben az erdélyi fiatal – ha belföldön akart szórakozni – nyáron a bálványosi szabadegyetem és a Félsziget Fesztivál között választhatott, és bár az utóbbi megszűnt, mostanra jó néhány másik rendezvény is helyet kért magának a régió kulturális térképén.
A Kolozsvári Magyar Napok sikerén felbuzdulva más városokban is „felébredt\" a magyar civil szféra, mára már a nagyváradi Szent László Napok, illetve a Vásárhelyi Forgatag is jócskán benne van a köztudatban, az emberek szeretik, látogatják a programjaikat, mondhatni házhoz jár a fesztivál a három említett város lakóihoz. A hétvégén pedig éppen a legújabb magyar fesztivál, a torockói Double Rise zajlott, amely számos érdeklődőt vonzott a festői, Fehér megyei településre.
Két okból is jó, hogy immár vannak fesztiváljaink: egyrészt a régió magyar lakossága a zászlók és kétnyelvű táblák körüli viták dacára is érezheti általuk, hogy itthon van. Másrészt a helyi magyar zenekaroknak, művészeknek biztosítanak egyre több fellépési lehetőséget, akik így maguk is érzik: Erdélyben is csak világszínvonalon érdemes csinálni, amit csinálnak.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!