VEZÉRCIKK – A német társadalomnak van elég ereje ahhoz, hogy továbbra is úgy éljen, ahogy akar: szabadon, együtt, nyitottan – nyilatkozta Angela Merkel, miután tucatnyian meghaltak és mintegy félszázan megsebesültek abban a kamionos gázolási merényletben, amelyet egy berlini karácsonyi vásárban követtek el.
2016. december 20., 19:002016. december 20., 19:00
2016. december 20., 19:012016. december 20., 19:01
A német kancellár bizton állította, hogy az ügy minden részletét feltárják, és a felelősöket a törvény teljes szigorával megbüntetik. Majd hozzátette: „nem akarunk a gonosztól való félelem bénultságában élni”.
Merkel az újabb felfoghatatlan tragédia után sem enged abból a világhatalmi hiszekegyből, miszerint a Nyugat elvei kikezdhetetlenek, ennélfogva az ezeket képviselő erők nem hibázhatnak, nem hátrálhatnak meg. Azaz szörnyű dolog történt, de nem kell kétségbe esni: az élvezeti demokráciában pukkadásig felhizlalt polgárok fogyasszanak csak tovább, ezután is éljen mindenki úgy, ahogy eddig, mert nekik szabad, hiszen ők a legszabadabbak, és ezt igenis minden eszközzel megvédik és fenntartják.
Eközben egy „párhuzamos” világban az Úr eljövetelét várják: a hívők elcsendesedve, magukba fordulva tartanak önvizsgálatot. Nagyon nehéz kizárni a rohanó világ csábító fantomképeit, zaját, de az emberiség nem véletlenül szabott magának időt cselekedetei átgondolására, a megtisztulásra. Esendőségünket ugyanis soha nem tudtuk véglegesen legyőzni, és nincs az a világi hatalom vagy tudomány, amely gyógyírként felérne a bűnbánatból merítkező lelkierővel. Ez azonban egy hosszadalmas folyamat, amely nem tobzódó szabadságot, hanem visszahúzódást és magányt, nem nyitást, hanem zárást feltételez. És ami a legfontosabb: éppen az a cél, hogy az adventi időszak után ne ott folytassuk, ahol abbahagytuk. Mert ha őszintén szembenéztünk magunkkal, és belső tisztaszobánk készen áll befogadni a valódi csodát, más, jobb emberekké válunk.
Egy párhuzamos világban azonban dübörög a gazdaság, nő a GDP, és ártatlan embereket mészárolnak le, de kitartás, továbbra is szabadon azt csinálhatunk, amit akarunk, nem fogunk a gonosztól való félelem bénultságában élni, nem hátrálunk meg, soha nem fogjuk beismerni, mekkora vészt szabadítottunk magunkra, és eszünkbe ne jusson elgondolkodni azon, vajon miért bűnhődünk.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!