Se szeri, se száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán még mindig folyamatban lévő pereknek, amelyeket az Árpád-házi királyok jogsértései ellen nyújtottak be.
2016. október 01., 14:052016. október 01., 14:05
Ezek közül is kirívó eset az erőszakos vallásterjesztő Szent Istváné és Szent Lászlóé, akik barbár eszközökkel tiporták sárba a szekuláris uniós alapértékeket. A külpolitikai biztos az EU keleti bővítésére nézve sajnálatosnak minősítette IV. Béla királyt, miután az elvetette a mongol szövetségi ajánlatot. A tatárjárás a magyar kormánypárti propagandagépezet kitalációja – hangsúlyozta. Károly Róbert királyt az Európai Központi Bank figyelmeztette, az erős magyar aranyforint stabilitása ellentétes az euró mielőbbi bevezetésével.
Uniós össztűz zúdult Mátyás királyra is, egyszerre három intézmény fogalmazott meg súlyos vádakat ellene. Az uralkodót többszörösen elmarasztalta az Europol, hiszen megtévesztő álruhában számtalanszor verte át a mit sem sejtő polgárokat. (A nyugati sajtó bértollnokai visítva ítélték el az „igazságtalan” Mátyást a kolozsvári bíró ügyében.) Kártérítésre kötelezte a királyt a gömöri szőlőben kapálásra kényszerített nemes urak esetében eljáró strasbourgi emberjogi bíróság is. Az Európai Mérésügyi Együttműködés is határozott hangon elítélte a cinkotai icce megduplázását.
Részleteznünk kell a török turisták botrányos eseteit is, ami évszázadokig volt az Európai Parlament és az emberjogi szervezetek napirendjén. Úgy kezdődött, hogy sokan belehaltak a hatáskörükön kívül, bolgár, szerb és erdélyi helységekben (Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kenyérmező) eljáró brutális magyar katonai erők bántalmazásába. Később a törököknek Mohácsnál sikerült áttörniük a határzárat, és végre eljutottak Budáig. Mint az EP jelentéstevői leszögezik, a magyar vendéglátóipari egységek képtelenek voltak megérteni, hogy a janicsároknak másfél évszázadra szóló, ingyenes szállásfoglalásuk van.
Az egész EU felháborodott azon az 1552-es népirtáson, amely Eger váránál történt, ahol az egri bikavért megkóstolni akaró turisták ezrei haltak meg bombák, ágyúgolyók, kézifegyverek és a tüzes kerék következtében. Szulejmán halálát is számlánkra írták a humanitárius szervezetek, miután Zrínyi az istennek se akarta beengedni őt Szigetvárra, ezzel megfosztván az agg szultánt életének utolsó utazási örömétől. Ezután hol a németek, hol az oroszok kellett leverjék az állandóan rebellis magyarokat, akik nem tudtak belenyugodni abba, hogy mások döntsenek róluk. Befogadó nemzetként (gondoljunk az erdélyi szászok, a kunok vagy az örmények történelmi példáira) azok akarunk maradni, akik voltunk. Magyarok.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!