VEZÉRCIKK – Ismét fény derült arra, hogy velejéig áthatja a romániai egészségügyi rendszert a korrupció: 40 megye mintegy 300 közkórházában használnak hosszú ideje gyenge minőségű, felhígított fertőtlenítőszert, aminek távolról sem az az öszszetétele, mint ami a címkéjén szerepel. Magyarán: nem hatékony.
2016. április 26., 19:092016. április 26., 19:09
A főügyészség és a szaktárca is vizsgálatot indított az ügyben, de a valódi okok és okozatok, körülmények, következmények valószínűleg homályban maradnak. Évente 3 millió felnőttet és 800 ezer gyereket kezelnek állami kórházakban, a betegeket pedig ily módon ugyancsak fenyegeti a kórházban szerzett, ún. nozokomiális fertőzések veszélye, hiszen nagymértékben a fertőtlenítőszerek minőségén múlik, hogy megelőzhetőek-e ezek a betegségek.
Az már eddig sem volt titok (európai felmérésekben szerepel), hogy Románia élen jár a nozokomiális fertőzések gyakorisága tekintetében. Pár hónapja óriási felháborodást keltett országszerte, amikor kiderült, kórházban szerzett baktériumfertőzés miatt vesztette életét a Colectiv klubban október végén kitört tűzvész több áldozata.
Ha belegondolunk, már önmagában abszurd, hogy épp a gyógyítás helyszínén kapnak halálos fertőzést súlyos betegek az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt. De a minap nyilvánosságra került információkból kirajzolódó valóság még mellbevágóbb: az egészségügy hatalmas gépzetének kulcsszereplői, így a szaktárca alárendeltségébe tartozó közegészségügyi hatóságok és bizonyos kórházak vezetősége is – a helyzethez illő szóval élve – tisztátalanok, sárosak az ügyben.
Az pedig a hazai viszonyokat át- meg átszövő korrupció jéghegyének csak a csúcsát villantja fel, hogy ugyanazon személyek a fertőtlenítőszereket a kórházaknak szállító cégcsoport, valamint a szer minőségét felülvizsgálni hivatott laboratórium vezetői.
A napvilágra került információkból az is kiderült, a szaktárcának alárendelt közegészségügyi hatóságok évek óta szemet hunynak afölött, hogy felhígított fertőtlenítőszert használnak a kórházakban. Valakik biztosan jól járnak ezzel. Egy azonban bizonyos: nem a betegek. Ők továbbra is kiszolgáltatottak a tisztátalan egészségügynek a tisztátalan kórházi ágyon.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!