VEZÉRCIKK – Se szeri, se száma azoknak az országoknak, ahol összetűzésbe keveredett a hatóságokkal – szembemenve a hatályos helyi törvényekkel – az amerikai székhelyű fuvarmegosztó, az Uber.
2016. augusztus 17., 19:242016. augusztus 17., 19:24
A társaság éppen szerdán jelentette be, hogy jogi úton támadja meg London közlekedési hatóságának azokat a tervezett intézkedéseit, amelyekkel szigorítanák a működését, egyebek között írásbeli angol vizsgának vetnék alá az Uber sofőrjeit. Korábban a magyar állam ellen nyújtott be panaszt az Uber az Európai Bizottságnál, kifogásolva az ottani működését szerinte ellehetetlenítő jogszabályt, amely miatt fel is függesztette a tevékenységét.
Bár Bukarestben másfél éve vehetők igénybe a szolgáltatásai, hazai terjeszkedése egyáltalán nem akadálymentes, hiszen a konkurenciától tartó kolozsvári taxisok magukat utasnak kiadva eszközölték ki a cég sofőrjeinek megbírságolását. Nem vitás, hogy London, Budapest vagy a kincses város taxitársaságainak berzenkedése hátterében egyaránt kőkemény gazdasági érdekek húzódnak meg, a bérfuvarozók piaci pozíciójukat, profitjukat féltik az Ubertől. Az is tény, hogy a világszerte ismert cég térhódítása az utazóközönség érdekeit szolgálja, elvégre a versenyhelyzet minőségi szolgáltatásokat, elérhető árakat teremt. Végeredményben pedig a személyszállításra szakosodott társaságoknak is haladniuk kell a korral, szembesülniük kell a korszerű kihívásokkal és az innovációval.
A bökkenő csak az, hogy miközben az ügyfeleinek nevezett sofőrjeit jövedelemadó befizetésére tanácsolja, az Uber sehol hajlandó helyben adózni a fogadó országban folytatott tevékenységéből származó bevétele után. Már a társaság ama propagandisztikus retorikája is megtévesztő – és valótlan –, miszerint az Uber „csak\" egy közösségi közlekedési applikáció, utasmegosztó, nem pedig taxitársaság.
Az igazság az, hogy a fuvarmegosztó semmiben sem különbözik azoktól a kalóztaxiktól, amelyek hatósági engedély nélkül teremt tisztességtelen versenyhelyzetet azokkal a bérfuvarozókkal szemben, akik bevételük jelentős részét a jóváhagyásokra, a szokásosnál borsosabb árú biztosításra, egyéb kötelező kiadásokra fordítják. Az Uber nagyon könnyen elkerülheti tehát a büntetéseket és a hatásági eljárásokat, ha aláveti magát a célországa jogszabályainak. Ez esetben még a vélelmezett sérelmek miatt kezdeményezett bírósági perekre sem kellene költenie.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!