JEGYZET – A kürtőskalács márpedig román étel. Ezt nincs okunk kétségbe vonni, mivel maga Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter jelentette ki, mondván: egy erdélyi román nő sütötte először, márpedig egy mezőgazdasági miniszter csak tudja, hogy mi a román étel, és mi nem.
2016. március 28., 15:252016. március 28., 15:25
Az senkit ne tévesszen meg, hogy a sütemény receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es erdélyi szakácskönyvében bukkant fel először. Ha a miniszter szerint a grófné román volt, akkor román volt. Nem ez lenne az első alkalom, hogy kiderül: rosszul tudtuk, ki milyen nemzetiségű.
A legfrissebb példa az Oscar-díjas Saul fia című filmben szereplő kolozsvári színészé, Molnár Leventéé, akiről a díjazást követően a román sajtó villámgyorsan kiderítette, hogy román. De régi történet ez: jó székely Dózsa György is Gheorghe Doja néven, román hősként üzemel, és Kinizsi Pálról is csak az irredenta magyar történelem állítja, hogy magyar lett volna – valójában Paul Chinezu néven tevékenykedett.
Amiből az is kiderül, hogy nem is román, hanem kínai volt, úgyhogy tessék sürgősen átírni a róla szóló legendákat: nem malomkövet, hanem wokot használt tálcaként, amikor itallal kínálta Mátyás királyt, és nem azt mondta, hogy „Egészségedre, uram, királyom!”, hanem azt, hogy „Ida cak felség, finom ész nadon ócó!”
A román agrárminiszter amúgy nemcsak úgy, mellékesen emlékezett meg az ősi román kürtőskalácsról, hanem azért, mert a minisztériumnak szándékában áll oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként, Románia számára levédetni. Az igyekezet nemes, hiszen nem árt, ha tudja a világ, mi mindent köszönhet a románoknak.
Számos egyéb, világhíres étel kapcsolódik a románok nevéhez. A pizza sem olasz találmány – a kákabelű olaszok csak annyira voltak képesek, hogy némi paradicsomszószt meg mozzarellát rákenjenek egy papírvékonyságú tésztalapra, és megszórják bazsalikommal. Egy középkorban Itáliában járt román vendégmunkás azonban feltalálta az igazi pizzát: mintegy öt centi vastag tésztára olcsó gépsonkát, zsíros-mócsingos kolbászt, nyári szalámit, virslit, ipari sajtot meg lila hagymát kell rászórni, és máris kész az igazi, laktató gasztrocsoda, amelyet a vendéglőkben ma is „Pizza Românească” néven árulnak. És amire – a kürtőskalácshoz hasonlóan – méltán büszke minden román.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!