VEZÉRCIKK – Elégedetten dörzsölik a markukat az európai szórakozóhelyek tulajdonosai, hiszen a labdarúgó-Európa-bajnokság megkezdődésével jelentősen feldobják a forgalmat a sportág ama rajongói, akik társaságban szeretik végigszurkolni a mérkőzéseket.
2016. június 12., 19:522016. június 12., 19:52
Egy sportkedvelő számára nincs is annál nagyobb öröm – kivéve persze egy-egy meccs helyszíni megtekintését –, mint amikor barátok körében, sörrel a kézben izgulhatnak kedvenc csapatuk szereplése közben. Különösen az olyan nemzetek fiainak van ünnepelni valójuk, mint Albánia, Wales vagy Izland, amelyek most először vesznek részt kontinenstornán.
Mindemellett régóta várt sportesemény a franciaországi foci-Eb a magyar futballszurkolók számára is, hiszen a válogatott legutóbb három évtizede vett részt nemzetközi tornán, Európa-bajnokságon pedig 44 éve. De egy ilyen rangos megmérettetés mindenkit boldogsággal tölt el, aki kicsit is kedveli a labdarúgást. Éppen ezért is felfoghatatlan, miként adják a fejüket magukat szurkolóknak nevező, a nemzetközi szövetség (FIFA) által szokatlan szókimondással, mégis találóan „idióta bajkeverőknek\" nevezett huligánok a második és harmadik napon egyaránt történt randalírozásokra. Főleg olyan körülmények között érthetetlen az erőszak, hogy a kontinensviadal előtti hetekben sokan – szervezők, játékosok és szurkolók – terrortámadásoktól tartottak.
Amúgy nekünk, külhoni magyaroknak amiatt is kijutott a bosszúságból, hogy nem követhetjük anyanyelvünkön, az M4 sportcsatornán keresztül a magyar nemzeti tizenegy szereplését. Bár a hivatalos magyarázat szerint a nemzetközi sportesemények közvetítésének geokódolását szerzői jogi korlátozások indokolják, sajnos a magyar közszolgálati televízió katolikusabb akar lenni a pápánál, és nemcsak a mérkőzéseket, de még a beharangozó műsorokat is elsötétíti.
Értjük mi, hogy nemzetközi sportjogokról meg külföldi jogtulajdonosokkal megkötött szerződésekről van szó, mégis furcsa, hogy az egyik román kábelszolgáltatón is fogható pozsonyi televízió például nem korlátozta az ország határain kívül a szlovák–walesi összecsapás közvetítését. Úgyhogy ugyanazt üzenjük az MTVA-nak, mint a keddi debütálásra készülő Dzsudzsákéknak: bátraké a szerencse!
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!