Krónika Online
2017. január 23., hétfő; Ma Zelma, Rajmund napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Ne számoljon, elszámoljon!

Molnár Judit | 2016.12.11. [19:48]

JEGYZET – A véghajrában zúdultak a távozó felkentek vagyonával kapcsolatos hírek: attól függően, hogy a fennhangon magukat függetlenként hirdető tévéállomások melyik szekértábornak kötelezték el nyakig magukat, az ellentáborból halászgatták az elrettentő példákat.

Röpködtek az eurómilliók, elemezgették, ki honnan és kinek tovább, meg hasonlók. Nem azért teszem szóvá, mert sajnálom a hírszerkesztőket a vérverejtékes infógyűjtésért, ugyanis a közéletet egy kicsit is figyelők közül majdnem mindenki tudja: egyik csapat sem jobb a Deákné vásznánál, vagy, hogy elkerüljem a személyeskedést meg a Deáknékkal a hosszas pereskedést, inkább maradok az egyik kutya, másik ebnél. Különben sem szokásom – még jelképesen sem – mások zsebében turkálni, illetve bankszámlájuk felől kérdezősködni, mivel elvem, hogy a pénz nem életcél, hanem az élhetőség eszköze. Végső soron elfogadom, ha valakinek folyton csak a ropogós bankók körül forog az agya, az ő baja, de a vágyálmainak beteljesítése ne az adófizetők kárára történjék.

Holott épp itt a hiba: nemcsak hogy így történik, de a kampányszerű számolgatásokat szinte soha nem követi az igazi elszámoltatás. Ugyancsak propagandacélból, egyik-másik kevésbé ügyes, vagy a kezdő játékosságig sosem, legföljebb a kispadig eljutónak eszébe jut olyan törvényről beszélni, ami igenis elszámoltatná, sőt visszaszerezné a közpénzek lefölözéséből vagy egyszerű zsebre vágásából, csúszó- és mászópénzekből kerekített bankszámlákról az összegeket.

De a törvény emlegetése hamar elhal, vagy mert vége a kampánynak, vagy mert kegyesen az illetőt is beveszik a nagy csapatba, és minden megy szépen tovább a maga útján. A véghajrában a kölcsön adott milliók voltak terítéken, illetve az agyalás, honnan is sikerül egy „egyszerű” képviselőnek vagy szenátornak ennyi pénzt csak úgy kölcsönadnia. Szegények, már majdnem megkönnyeztem az országocskáért és népecskéért robotolókat, amikor felötlött, hogy érdekes mód a saját egekbe szökő jövedelmük, nyugdíjuk, a napidíj, az útiköltség és mit tudom én, még mi minden megszavazásakor csodák csodája mindig, mint a szorgalmas méhecskék a napi munka után a kaptárba, úgy sorjáztak be a terembe a nekik „járókat” megszavazni. És ilyen alkalmakkor – újabb csoda! – nem gyalázták egymást, de nyájas udvariassággal tettek eleget az etikett szabályainak: nehogy már ilyen apróságon bukjon el „a jól megérdemelt” jövedelemnövelés, és ne lehessen mit számolgatnia!

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét

A Trump-korszak kezdete

23:01 [2017.01.22.]

Szokásjogok szorításában

22:59 [2017.01.22.]

Totális háború

22:26 [2017.01.19.]

Elefántok a porcelánboltban

21:52 [2017.01.18.]

Párhuzamos világok kapui

22:34 [2017.01.17.]

A párt tesz azzá

22:34 [2017.01.17.]

Ellenzéki útkeresés

22:12 [2017.01.16.]

Tisztázandó viszonyok

19:52 [2017.01.15.]

Johannis, az ellenzék

20:52 [2016.12.29.] Megtekintések száma1001

Johannis nem asszisztál

19:55 [2016.12.27.] Megtekintések száma1000

Ki is a hazafi?

19:48 [2016.12.26.] Megtekintések száma869

A káosz egyre nő

23:36 [2017.01.10.] Megtekintések száma854

Történelemszemléletes példa

23:52 [2017.01.03.] Megtekintések száma843

„Ígéretes” kezdet

20:47 [2016.12.28.] Megtekintések száma826

Mozgalmas évek

23:41 [2017.01.02.] Hozzászólások1

Tisztázandó viszonyok

19:52 [2017.01.15.] Hozzászólások1

Extrém tél

19:31 [2017.01.09.] Hozzászólások1

Száműzött áhítat

20:05 [2016.12.25.] Hozzászólások0

A megkerült marsallbot

23:33 [2017.01.10.] Hozzászólások0

Párhuzamos világok kapui

22:34 [2017.01.17.] Hozzászólások0