JEGYZET – Mindenki tudja, hogy a romániai orvosoknak legalább öt fizetésük van – mondják, sőt kijelentik, az orvosoknak nagy a fizetésük: „Meg kell csak nézni, hogy milyen autókkal járnak, és mekkora házaik vannak!”
2016. augusztus 10., 20:332016. augusztus 10., 20:33
Gyuri meséli: most a karommal voltam kórházban – bár ritkán járok oda, mert makkegészséges vagyok –, a váróteremben üldögéltem, hamarabb érkeztem vizsgálatra, és egyszer csak azt látom, hogy megérkezik egy kalapos, kijön az orvos az egyik kórteremből, és szóba állnak. Nem voltunk sokan a váróteremben, ezért csend volt. Egy kicsit odébb ültem tőlük, de a nagy csendben azért hallottam a beszélgetésüket, pedig nem is hallgatóztam, de hát jó fülem van.
Azt értettem, hogy a kalapos kérdezi, hogy mi lesz a testvérével. Az orvos mondta neki, hogy minden rendben lesz, de minden mondata elejére odatette azt is, hogy „hát”, és mindig megvonta egy kicsit a vállát is, meg járt a tekintete mindenfelé. De a kalapos nagyon határozottan kérdezgette, kicsit mintha kikérdezte volna valamiről, ugyanakkor kedveskedett, főnöknek meg bátyjának szólította az orvost. Na nem tudom, hogy mit beszéltek utána, csak azt láttam, hogy a kalapos hirtelen begyűrt egy köteg pénzt az orvos zsebébe. Nem is volt borítékban, szóval láttam, hogy euró volt. Jó nagy köteg.
El is magyarázza: esküdni mernék, hogy amikor a múltkor Petiékkel söröztünk, ő is mintha majdnem ugyanezt a történetet mondta volna, miután az anyósát műtötték Marosvásárhelyen. És ha csak ezt a kettőt tudnám, azt mondanám, hogy nem igaz, de amióta tudom magam, mindig hallottam ilyen történeteket. Erre fel azt mondják, hogy kicsi az orvosok fizetése. Hát jön, hogy megvakuljak. Erre mit írnak az újságok, fizetésemelést kapnak az orvosok. Azt mondják, hogy már nagyon régóta próbálják kiharcolni a még nagyobb fizetést. Öcsi mondta – ő ilyen nagy internetolvasó –, hogy állítólag azért fognak nagyobb fizetést kapni, mert már alig vannak. A nagy részük mind külföldre ment, s félnek, hogy aki még itt van, az is elmegy. Hát hova akarnak még gazdagodni, sosem elégszenek már meg?
Gyuri már-már fel is háborodott a monológ végére. De aztán tudatosult benne, hogy ő is külföldön dolgozik. És arra is rájött, hogyha elég nagy lett volna az itthoni fizetése, nem ment volna ki, és meglehet, hogy az orvosokkal is ugyanez a helyzet.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!