JEGYZET – Kitalálták, hogy ez a mostani kampány olyan tisztességes és átlátszó lesz, hogy kő kövön nem marad.
2016. május 29., 19:282016. május 29., 19:28
Aki bármiféle trükközésről, szavazatvásárlásról, megvesztegetésről és hasonló galádságról a legintimebb szférájában is álmodozni mer, hát az megnézheti magát az elkövetkező négy évben! Ezzel viszont máris helyben vagyunk! Megnézheti magát – ez afféle kulcsszó. Vagyis aki annyira bugyuta, hogy nyíltan osztogat golyóstollat, öngyújtót, reklámszatyrot vagy – uram bocsá’ – simlis sapkát, az hiába is keresné az elmúlt évek során az ülepéhez olyan kellemesen odanőtt polgármesteri, megyeelnöki vagy szűkebb-tágabb körben kiskirályságot jelentő tanácsosi székét, mert abban négy évig más fog ülni. Olyan, aki nem a simlis sapkákhoz, hanem egyszerűen csak a simlisséghez ért jobban.
Sőt nincs is szükség esti tanfolyamokra járni a mesterség elsajátítása végett, elég követni pártvonalon a feljebbvalók ténykedéseit, ők már tudják, hogy kell ezt csinálni. Csak azt nem értem, miért gondolják az illető feljebbvalók, hogy mindenki annyira bugyuta, mint az ő pártkatonáik, és nem látják meg a szavaik mögött vígan bohóckodó és ki-kikacsintó kisördögöket. Helyükben nekem már pirulna a képem, ha például újfent az állami alkalmazottak fizetéséről kellene azt mondanom: most már aztán nem lesz kecmec, egyforma munkáért egyforma fizetés, kőbe véssük a különböző kategóriákat, s ha valaki merészel a vonalról letérni, az majd meglátja, mi történik. Csak ne lenne most ez a helyhatósági választás, ami ugye elvonja a munkahelyüktől a törvényhozókat, aztán a megfeszített munka után élni kell a jól megérdemelt parlamenti vakációval, utóvégre emberek vagyunk…
Bocsánat, nem rólunk van szó, hanem róluk! Szóval majd ősszel – valamikor, mert akkor megint kezdődik a kampány. De mindenképpen lesz fizetésemelés, ha nem előbb, akkor utóbb. És ugye, nem telik el nap, hogy valamilyen nagykutyát le ne fülelnének, viszik és kihallgatják. Mi mikor lesz? Jogerős ítélet? Lesz az is, nem kell félni. Nem megy olyan gyorsan, az ügyészek is emberek. És egyáltalán: elég legyen már egyszer ebből a sürgetésből! Mindig csak a rohanás. Az élet szép, ez az év is milyen két szép választást terem, mennyi szép szót hallani! És jönnek majd az eredmények, majd, majd, majd…
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Most, hogy feltartóztathatatlanul veszi át a tél helyét a tavasz, arra gondoltunk, a természethez hasonlóan kicsit megújulunk mi is.
szóljon hozzá!