Nagyon nem jött be Liviu Dragnea nem kis meglepetést keltő húzása, amellyel Románia első női, ráadásul muzulmán miniszterelnökének kinevezésére tett javaslatot. Sevil Shhaideh esetében természetesen nem a neme vagy a vallása volt a lényeg, hanem a PSD elnökéhez fűződő bizalmi viszonya, amely rendkívül alkalmassá tette a végrehajtói szerepre.
2016. december 27., 19:552016. december 27., 19:55
A jelek szerint azonban pártfogója nem számolt a kiszemelt „Achilles-sarkával”, a szíriai férj jelentette nemzetbiztonsági kockázattal. Mivel Klaus Johannis egyáltalán nem indokolta meg a balliberális koalíció kormányfőjelöltjének elutasítását, mindenekelőtt a „szír szálban” kell látnunk a vétó okát. Ami érdekes színfoltja a romániai politikai életnek, a rendszerváltás óta ugyanis nem fordult elő, hogy valaki a házastársa, sőt sokkal inkább annak egy idegen állam – történetesen diktatórikus – rezsimjéhez fűződő viszonya miatt váljék alkalmatlanná vezető állami tisztség betöltésére. Hivatalos indoklást vélhetően sohasem fogunk kapni arról, pontosan milyen veszélyt rejtett volna az országra, ha a Bassár al-Aszad szíriai diktátor hívének számító Akram Shhaideh felesége költözik be a bukaresti Victoria-palotába.
Nyilvánvaló jelzést kaptunk viszont arra vonatkozóan, hogy Johannis nem egyszerű statisztaként kívánja kitölteni elnöki mandátumát. Az államfő számára kapóra jött a „szír szál”, hogy borsot törjön politikai ellenfelei, elsősorban a PSD orra alá, miután a korábban általa vezetett liberális párt (PNL) leszerepelt a parlamenti megmérettetésen. Johannis előtt megnyílt a pálya, hogy egyszerre töltse be a „játékos elnök”, valamint az ellenzék vezérének szerepét. Ráadásul jelen esetben egyáltalán nem kell tartania a kormányzásra készülő Dragnea–Tăriceanu-tandem fenyegetőzéseitől, bármennyire is verdesték a feneküket a földhöz dühükben, a koalíció vezetőinek nem sok mozgásterük maradt. Az államfő tisztségéből való felfüggesztésének, valamint a leváltásáról döntő népszavazás sikerének ugyanis kevés az esélye, hiszen az alkotmány nem kötelezi az államfőt, hogy akarata ellenére bízzon meg valakit a kormányalakítással. A felfüggesztés meglebegtetése csak amolyan izmozás volt Dragnea részéről, aki nagyon jól tudja, hogy alakulata tisztségviselői és hívei körében is megkönnyebbülést keltett „unortodox” kormányfőjelöltje „kiiktatása”. Arról nem beszélve, hogy Dragneáék állításával szemben Johannis nem a választók akaratával megy szembe az első kormányfőjelölt elutasításával, hiszen továbbra is a szocdemektől várja az újabb javaslatot. Más kérdés, hogy a választók valószínűleg másképp szavaznak december 11-én, ha előre tudják, ki lesz a PSD jelöltje a miniszterelnöki posztra...
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!