VEZÉRCIKK – Újfent a bankok rovására kovácsolnak politikai tőkét a honatyák a közelgő parlamenti választások előtt: a képviselőház kedden döntéshozó kamaraként cikkelyenként megszavazta azt a törvénytervezetet, miszerint a pénzintézetek kötelesek lejre átváltani a svájci frankban eladósodottak hitelét, ráadásul a kölcsönfelvételkor érvényes, a maihoz képest körülbelül feleakkora árfolyamon.
2016. október 11., 19:282016. október 11., 19:28
Bár a végszavazást elhalasztották, nincs visszaút: fogyasztó-, jobban mondva emberbarát törvényt alkot meg a parlament. Ezzel együtt nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy nagyon sokat váratott magára a döntéshozók reakciója.
Svájc 2015 elején törölte el pénznemének euróval szembeni árfolyamküszöbét, a román fizetőeszköz pedig hirtelen 30 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Romániában mintegy 75–80 ezer frankhitelest érintett a törlesztőrészlet drasztikus megugrása, a parlament azonban sokáig semmit sem tett megsegítésük érdekében. Miközben az adósságcsapdába esettek sorozatos utcai tüntetéseken adtak hangot kétségbeesésüknek, számtalan félmegoldás látott napvilágot, amelyeket hol egy-egy intézmény, érdekképviselet, hol pedig a minél kevesebbet veszíteni akaró bankok karoltak fel. Ezek eredményeként a frankhitelesek jó harmada – akik számára bármilyen könnyítés létfontosságú volt – már egyénileg újratárgyalta kölcsönszerződését.
A parlament mostani, ténylegesen hitelesmentő intézkedésének késlekedése azért is felháborító, mert az igazságszolgáltatás – kollektív és egyéni perekben egyaránt – már tavaly egyértelművé tette: tisztességtelen feltétel a kölcsönmegállapodásban rögzített, a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó kitétel. Azóta több jogerős ítéletben kötelezték a bankokat, hogy a hitel további futamidejére a szerződéskötéskor érvényes, 2 lej körüli szinten fagyasszák be a svájci frank árfolyamát, és fizessék vissza az ügyfélnek az ítélet előtt bezsebelt különbözetet.
Egyszóval a látszat újfent csal. Ugyanis egy olyan törvénynek tapsolhatunk, amelyet legalább egy évvel ezelőtt kellett volna megalkotni, a késlekedés oka pedig távolról sem mondható fogyasztó-, jobban mondva emberbarátnak. Egyrészt a vak is látja, hogy kampányérdekeket szolgált, másrészt pedig a halogatás éppen azokon segített, akiket most diadalittasan „legyőztek”, hiszen a máris hangosan jajveszékelő bankok az általuk irányított újratárgyalásokkal több tízezer esetben olcsón megúszták a kiszolgáltatottak kizsigerelését.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!