Krónika Online
2017. január 24., kedd; Ma Timót napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Ellophatatlan szabadságvágy

Kiss Judit | 2016.12.22. [19:07]

VEZÉRCIKK – Az, ami 1989 decemberében zajlott Romániában, 27 év távlatából nézve a közelmúlt történelmének tovatűnő szép pillanata volt. Azokban a napokban nem esett a hó. 

A korabeli felvételek is szürkén mutatják a történéseket, Ceauşescu tétovává, zavarttá váló tekintetét, a tankokra felkapaszkodó, lyukas zászlókat lengető, felszabadultan kiáltozó vagy rémülten rohanó tömeget, a holttesteket a temesvári, kolozsvári, bukaresti utcán.

Az 1989 karácsonya körüli pillanatok azonban kiragyognak az időből, és nem a bármilyen múltbeli pillanatot megszépíteni képes emlékezet csalóka trükkjei miatt. Hanem azért, mert ebben a lázas, felszabadult, forrongó és reménykeltő időszakban láthatóvá, érzékelhetővé vált, ahogyan igazi történésekben manifesztálódik a szabadságvágy. Akik akkor jöttek a világra, immár 27 évesek, a fiatal generációk számára ez is egy fejezet a történelemkönyvben, a szülők, nagyszülők visszaemlékezéseiből, az ilyentájt a tévében sugárzott fekete-fehér archív felvételekből állhat össze a kép.

Az elmúlt évtizedekben számos szemszögből világították meg az akkori eseményeket, a szabadságvágyra sok minden rárakódott, a forradalom fogalma átvedlett, ragozták, átminősítették: nevezik rendszerváltásnak, -változásnak, -változtatásnak, államcsínynek, puccsnak, ellopott forradalomnak, és így tovább. Abból azonban, ami a 27 évvel ezelőtti szürke decemberi napokban felragyogott, semmilyen irányú vagy szándékú utólagos visszatekintés nem vonhatja ki az események gépezetének lökést adó, hamisítatlan szabadságvágyat. Még akkor sem, ha évtizedek távlatából az látszik, nem pusztán a tiszta, heroikus forradalmi szándék görgette tovább a későbbi eseményeket, és számos vonatkozásban korántsem az történt, amire az emberek számítottak.

Ettől függetlenül 1989 decemberében a szabadságvágynak ugyanaz a vegytiszta formája öltött testet, ami a mindenkori, világmegváltó szándékkal elindított forradalmaknak ad szikrát. És bár a forradalmak is esendőnek bizonyulnak, akárcsak sokan a hősök közül: elbuknak, színt változtatnak, szembefordulnak önmagukkal, 1989 azért mégiscsak annak a bizonyos számsornak a folytatása, amelyben ott szerepel 1848 vagy 1956 is. A közös nevező pedig a mindenkori szabadságvágy, ami bármiféle diktatúra, fenyegetettség, terror ellenpontozása. Amiből nem lehet gyököt vonni, hiszen örökké aktuális, átminősíthetetlen, csorbíthatatlan. És ellophatatlan.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét

A Trump-korszak kezdete

23:01 [2017.01.22.]

Szokásjogok szorításában

22:59 [2017.01.22.]

Totális háború

22:26 [2017.01.19.]

Elefántok a porcelánboltban

21:52 [2017.01.18.]

Párhuzamos világok kapui

22:34 [2017.01.17.]

A párt tesz azzá

22:34 [2017.01.17.]

Ellenzéki útkeresés

22:12 [2017.01.16.]

Tisztázandó viszonyok

19:52 [2017.01.15.]

Johannis, az ellenzék

20:52 [2016.12.29.] Megtekintések száma1004

Johannis nem asszisztál

19:55 [2016.12.27.] Megtekintések száma1003

Ki is a hazafi?

19:48 [2016.12.26.] Megtekintések száma874

A káosz egyre nő

23:36 [2017.01.10.] Megtekintések száma860

Történelemszemléletes példa

23:52 [2017.01.03.] Megtekintések száma847

„Ígéretes” kezdet

20:47 [2016.12.28.] Megtekintések száma831

Mozgalmas évek

23:41 [2017.01.02.] Hozzászólások1

Tisztázandó viszonyok

19:52 [2017.01.15.] Hozzászólások1

Extrém tél

19:31 [2017.01.09.] Hozzászólások1

Párhuzamos világok kapui

22:34 [2017.01.17.] Hozzászólások0

Száműzött áhítat

20:05 [2016.12.25.] Hozzászólások0

A megkerült marsallbot

23:33 [2017.01.10.] Hozzászólások0