JEGYZET – Egyre tűrhetetlenebb állapotok uralkodnak a Székelyföldön. Most például kiderült, hogy Sepsiszentgyörgy városzászlajáról hiányoznak a dák szimbólumok.
2016. június 05., 11:252016. június 05., 11:25
Hogy miért kellene Sepsiszentgyörgy vagy bármely más város zászlaján dák szimbólumoknak lenniük, arra ésszerű magyarázatot eddig nem hallottunk, mindenesetre a fejlesztési minisztérium a Kovászna megyei prefektussal folytatott konzultációt követően a fent említett ókori nép jelképeit hiányolta a zászlóról.
Eddig nem tudtunk róla, hogy Romániában bármilyen jogszabály vagy előírás megkövetelné, hogy bármely település jelképeiben a kétezer évvel ezelőtt Erdély területén élt trák népcsoport szimbólumai szerepeljenek, a minisztérium által tett megjegyzés, miszerint Erdélyszerte fellelhetők a dák kultúra elemei, érvként azért elég gyönge. Hiszen a kelta vagy az avar kultúra jelképei is megtalálhatók Erdély-szerte, egyéb ókori népekéről nem is beszélve, mégsem akarják központilag telerámolni a települészászlókat velük.
Persze tudjuk, a háttérben az áll, hogy a román mitológia szerint a dákok a románok ősei, és mivel az érintett népcsoport ez ellen azon egyszerű oknál fogva, hogy a római hódítás idején kipusztult, már nem tud tiltakozni, büntetlenül lehet dákulni. Mindemellett némi következetlenséget vélünk fölfedezni a minisztérium illetékeseinek állásfoglalásában, lévén hogy az ország településeinek zászlait vagy címereit megvizsgálva azt konstatálhatjuk, hogy elsöprő többségükben egyetlen dák szimbólum sincs.
Kolozsvár Funarérában elfogadott címeréről inkább ne beszéljünk, attól ugyanis bemutatása után még hónapokkal is hörögve sírna föl álmában egy több száz fős heraldikai konferencia összes résztvevője. Viszont ezen a csapásirányon elindulva – már amennyiben a minisztérium nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy csak egy bizonyos régió zászlaival szemben támaszt különleges elvárásokat – minden érintett önkormányzatot felszólíthatna, hogy haladéktalanul iktasson be dák jelképeket is a zászlajába. Sőt az ország zászlajára és címerébe is.
És nem szabad itt megállni: a parlamentet is dák jelképekkel kell feldíszíteni, a honatyák számára pedig kötelező egyenruhaként vezessék be a korhű dák harci öltözetet. Ahogy az a 21. században egy EU-tagállam, az Egyesült Államok legfőbb európai szövetségese politikai elitjéhez illik.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
szóljon hozzá!