VEZÉRCIKK – Hogy mennyire sikerül visszaszorítani a közúti balesetek számát azáltal, hogy kamerákkal figyelik meg a gépjárművezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsgát, vagy hogy többé nem engedik vezetni azokat, akik nem járták ki a kötelező tíz osztályt, nehéz lenne megbecsülni. Az azonban mindenképp üdvözlendő, hogy a kormány közúti közlekedésbiztonsági stratégiát fogadott el.
2016. október 16., 19:362016. október 16., 19:36
A statisztikákból ugyanis igen szomorú valóság rajzolódik ki. Tavaly például 9369 súlyos közúti baleset történt, 9 ezer személy sérült meg súlyosan, 1893-an pedig életüket veszítették. Ha értelmezzük a számokat, még tragikusabbnak tűnhetnek, hiszen minden egymillió romániai lakosra 95 balesetben elhunyt személy jut, ami a legmagasabb az Európai Unióban, és csaknem kétszerese az uniós átlagnak, ami 51,5 haláleset minden egymillió lakosra.
A balesetek legfőbb oka a gyalogosok szabálytalansága, illetve a gyorshajtás. Utóbbi miatt rótták ki egyébként tavaly a közlekedési rendőrök a 2,6 millió pénzbírság 36 százalékát, és 29 ezer esetben a jogosítványt is felfüggesztették kilencven napra. A szakértők szerint a megjavult útviszonyok miatt ragadtatják el sokan magukat, s száguldanak, amennyire a kocsijuk bírja. De természetesen nem az megoldás, hogy Vissza a gödröket az utakra jeligével mozgalmat indítsunk.
A közlekedésbiztonságban jártasok elsősorban az autópályákat sürgetik, azok meglétével indokolják, hogy tőlünk nyugatabbra lényegesen kevesebb baleset történik. És végül is milyen logikus: a frontális ütközéseket azonnal kizárhatjuk. Persze nem állítjuk, hogy a sztrádákon nincsenek halálos balesetek, de lényegesen kevesebb, mint a kétsávos romániai országutakon.
Nemcsak az utakkal van azonban gond mifelénk, hanem a mentalitással is legalább akkora a baj. Ha már kiskoruktól azt láthatják a gyerekek, hogy nem feltétlenül csak a zebrán lehet átmenni, s nem feltétlen kell megvárni, hogy a lámpa zöldre váltson, akkor felnőttként és sofőrként sem úgy tekintenek a törvényekre, szabályokra, mint szigorúan betartandó előírásokra. (E sorok írója egyébként épp a napokban látott egyenruhás katonákat átkelni a piroson, s még vissza is szóltak, hogy menjen már, ne várjon.)
Nagy a felelősség ugyanakkor a gépjárművezetést oktató iskolákon, tanárokon, nem rossz kezdeményezés tehát, hogy szigorúbbá teszik az engedélyeztetést. De – és nem utolsósorban – a gyalogosokra, kerékpárosokra is jobban oda kellene figyelni, a gyalogos, kerékpáros létre is éppúgy nevelni, tanítani kellene mindenkit, mint a gépjárművezetésre. És lehetőleg már óvodáskortól. Mert elég sokan vannak, akik egyáltalán nem ismerik az alapvető közlekedési szabályokat sem, ami óhatatlanul balesethez vezet.
Románia a közúti közlekedésbiztonsági stratégiában vállalta, hogy 2020-ig felére csökkenti a közúti balesetek számát. Reméljük, a mindenkori kormányok mindent megtesznek majd ennek érekében, és nem játszadoznak tovább az emberi életekkel.
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!