VEZÉRCIKK – Soha nem tapasztalt magasságokra hágott a romániai társadalom körében a nyomozó hatóságokba, valamint azok vezetőibe vetett bizalom, ami szemmel látható megrökönyödést váltott ki a hazai politikai osztály részéről.
2015. március 30., 20:052015. március 30., 20:05
A legfrissebb közvélemény-kutatások tanúsága szerint példátlanul magas, 63 százalékos rokonszenvindexével a korrupcióellenes ügyészség (DNA) felkapaszkodott a harmadik helyre az állami intézmények népszerűségi ranglistáján, Laura Kövesinek, a vádhatóság főügyészének 43 százalékos bizalmi indexét pedig számos politikus megirigyelhetné.
A válaszadók 77 százalékának nagyon jó vagy jó véleménye van a korrupcióellenes hadjáratról, politikusok letartóztatásáról vagy elítéléséről. És akkor a kontraszt: a sor végén kullogó parlamentben a lakosság mindössze 17, a politikai pártokban pedig 9 százaléka bízik.
Nem véletlen, hogy számos politikus – köztük RMDSZ-esek is – szörnyülködve éli meg ezt a jelenséget, amelyet a legtöbben úgy értelmeznek, hogy a hazai társadalom „tapsol” a média által élőben közvetített bilincscsörgésnek. Ebből is kitűnik, hogy a politikai elit képtelen megérteni a jelenleg végbemenő politikai-társadalmi átalakulás folyamatát, ennek civil lecsapódását.
Már hogy a csudába ne támogatná a polgárok többsége a korrupcióval való leszámolást, amikor naponta tárnak elé közszereplők gátlástalan és arcátlan vagyonosodásáról szóló eseteket? Milyen bizalmat tápláljon a politikusok iránt, amikor a pénzügyminiszterről kiderül, hogy aranyrudakba, méregdrága festményekbe fektette a csúszópénzt?
Milyen hitelük van a DNA – nem egyszer valóban túlkapásnak tűnő – akciói fölött sápítozó RMDSZ-es politikusoknak, amikor a szövetség elnöke egy közintézménnyel fizetteti sajtótanácsosa bérét olyan „munkáért”, amelyet ott nyilvánvalóan nem végzett el? (Amúgy kormányzati szerepvállalásai során az RMDSZ kiválóan eltanulta a román pártoktól a holdudvar közpénzekből történő honorálásának gyakorlatát).
Amíg meg nem tisztul, ne csodálkozzon a hazai politikum, hogy a társadalom – túlzással persze – testületileg tolvajnak tekinti és kéjjel követi korrupt választottjainak bukását. A bizalomra rá kell szolgálni.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!