JEGYZET – Gondolom, már sokunknak a könyökén jön ki Nagyváradon az utóbbi idők fejetlen városrendezési káosza, a legminimálisabb ésszerűségnek is a hiánya, de hogy a (véletlenül?!) jól sikerültet is ilyen gyorsan képesek legyenek eltolni, az már mesterfokú teljesítmény.
2016. szeptember 27., 19:042016. szeptember 27., 19:04
Nem is olyan régen épp ezen a helyen dicsértem meg a városvezetőség kezdeményezését, hogy a városháza többé-kevésbé kihasználatlan belső, parkszerű kertjét beépítsék a Louvre udvarán állóhoz hasonló üvegpiramissal. Ha Párizsnak jó, Nagyváradnak is az lesz. Lett is, mivel épp azért tervezték, hogy egy helyen lehessen a legkülönbözőbb szolgáltatások számláit kifizetni.
Nagyon jó ötlet – volt, amíg lassan nem kezdtek a különböző szolgáltatók kihátrálni a piramis alól, ki tudja, milyen pénzzel kapcsolatos megegyezések miatt. Most már például a villany- és a Telekom-számlák csak az illető cégek kijelölt székhelyein fizethetők ki, mivel ők a postahivatalokkal is megszakították a szerződésüket. Lassacskán okafogyottá vált az üvegpiramis miatti ujjongásom, de végeredményben egy kis járkálás soha nem árt. A Germanosnak nevezett telefonos üzletben aztán nem először ért az a meglepetés, hogy húsz év körüli, abszolút kezdőket beraknak „munkahelyi kiképzésre” anélkül, hogy tapasztalt szakembert tennének melléjük. Így aztán egy-egy problémát az ügyféllel közösen próbálgatnak megoldani: ide-oda kattintgatnak, telefonálnak, a többi ügyfél meg áll, mivel a három, számítógéppel felszerelt pulthoz egyetlenegy alkalmazott dukál.
Az amúgy nagyon egyszerű számlafizetésből így lesz idegölő ácsorgás és esetenként parázs szóváltás. Mindennek ellenére a városvezetés eltolási disszertációjának csúcspontja – egyelőre – a Körös partján már vagy két-három éve megkezdett mélygarázs. Fránya egy folyó ez a mi Körösünk: hogy sebes, azt tudtuk, be is építették elődeink a nevébe, de hogy ilyen sebesen bukkanjon elő a semmiből, ki gondolta volna: körülbelül másfél hónapja ugyanis leálltak a munkálatok, az emberek, munkagépek eltűntek onnan, a Kossuth utca folyópart felőli járdája elrekesztve, és nem történik semmi.
Az illetékesekhez bejáratosaktól szivárgott ki, hogy „kis” műszaki malőr történt: kiderült, hogy a víz beszivárog és gátolja az építést. És akik az elkészíthetőségi tanulmányt végezték, nem vették észre a folyót? Még nem volt ott vagy remélték, hogy mire a garázs kész lesz, továbbáll?! Új tervet kell készíteni?! Újabb pénzekből?! Igaz is, adózunk eleget, van honnan!
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!