Bukaresti biztonságpolitikai elemző bizonygatta a brüsszeli terrorcselekményeket kommentálva, hogy Romániában aligha fordulhatnának elő a múlt hetihez hasonló merényletek, mivel nálunk – és általában a volt szocialista országokban – sokkal éberebbek és hatékonyabbak a titkosszolgálatok, mint a nyugat-európai államokban.
2016. március 30., 19:362016. március 30., 19:36
Hogy éberebbek, és a megfigyelésük széles körre kiterjed, abban tényleg megegyezhetünk, a hatékonyságukkal kapcsolatosan azonban erősek a fenntartásaink. Az intézmény tavalyi mérlegét ismertetve a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője például fényes vívmányaik közé sorolta a szélsőségesség megfékezését, valamint a hazai terrorcselekmények megelőzését.
Mármost az autonómiatörekvések nemzetbiztonsági kockázatként történt tálalása óta jól tudjuk, mit ért a Szekuritáte jogutódja szélsőséges elemek és cselekedetek alatt, sőt azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy 2015-ben egyetlen terrorgyanús ügyet sikerült felgöngyölítenie a hírszerzésnek, mégpedig az állítólagos kézdivásárhelyi merényletkísérletet. A napnál is világosabb, hogy a hazai titkosszolgálatok kapva kaptak a legújabb merényletek, valamint az Európára fokozott kockázatot jelentő terrorizmus nyomán kialakult közhangulaton, amelyet hatalmuk megszilárdítására próbálnak felhasználni.
Bár semmiféle bizonyítékkal nem tudott szolgálni, Dacian Cioloş kormányfő a SRI jelentésére hivatkozva fontosnak tartotta bejelenteni, hogy terroristák román feltöltőkártyákat használtak merényleteik előkészítésére. Borítékolható, hogy a hírszerzés ennek alapján ki fogja verni a parlamentből a névtelen kártyák betiltását, de számítani lehet arra is, hogy egy füst alatt megkönnyítik a telefonos és internetes kommunikáció általános megfigyelését is.
Hogy ezáltal Románia újabb lépést tesz afelé, hogy a megfigyeltek országává váljék, afelől nem lehetnek kétségeink, abban azonban ne legyünk bizonyosak, hogy mindez kizárólag a polgárok biztonságát szolgálja. Már csak azért sem, mert sokakban még elevenen él a diktatúra mindenre kiterjedő figyelmének emléke, arra pedig a közelmúlt szolgáltat példát, miként lehet valakiket titkosszolgálati segédlettel úgy megbírságolni, hogy ott sem voltak a „tett” helyszínén.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!