VEZÉRCIKK – A külföldön élő román állampolgárok az elnökválasztáson ismét az otthon maradottak segítségére siettek, azonban egy percig sem szabad elfelejteni, hogy távollétükkel többet ártanak, mint amennyit használnak.
2014. november 25., 20:422014. november 25., 20:42
2014. november 25., 20:532014. november 25., 20:53
A kormányerők nagy hibát követtek el, amikor – politikai számítások által vakon vezérelve – mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék az idegenbe szakadtak részvételét a voksoláson.
A végül hihetetlen méreteket öltő közfelháborodásnak két külügyminiszter, no meg az államfőválasztást váratlanul elbukó Victor Ponta is áldozatául esett. A külhonból indult mozgalom lerántotta a leplet egy aljas szándékkal megalkotott politikai gépezetről, és ezzel nagyon sokat nyert Románia.
A nyugati államokba jobb megélhetésért elvándorló tömegek eddig is kivették a részüket a szülőföld támogatásából: kimutatások szerint az elmúlt tíz évben csaknem 50 milliárd euró hazaküldésével lökték tovább az ország szekerét. Bár a gazdasági válság nekik is betett, tavaly csaknem 4 milliárd eurót utaltak át az otthon maradottaknak, ami Románia bruttó hazai termékének körülbelül 2,1 százalékával egyenlő.
Ezzel együtt a szociáldemokrata pártlogika most azt diktálta, hogy rá kell ijeszteni az aranytojást tojó tyúkra. Pontáék megpróbálták következmények nélkül lekapcsolni az ország vérkeringéséről azt az anyagi és immár főként szellemi erőforrást, amelyre óriási szükség van – és nem a messzi távolban, hanem itthon. Jól tudjuk, hogy ma már nemcsak képzetlen eperszedők hajlonganak inkább idegen földek felett, hanem a fiatal értelmiség, a szakmát tanultak nagy része is kivándorol.
Amint egy most közölt európai felmérés is hangsúlyozza, hiába a temérdek ajándék euró, a szakképzett munkaerő hiánya visszaveti a gazdaságot, ront az életminőségen. Azonban mindezekért nemcsak a gondatlan, tiszteletlen kormány hibáztatható, amely nem hajlandó prioritásként kezelni a hazacsábító, itthon marasztaló intézkedéseket: a javuláshoz egyéni felelősségvállalás is kell – a jobb élet reményében, de itthon. Hogy legyen a jövőben is olyan, aki akár utcára is vonul, ha nagy a baj.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!