VEZÉRCIKK – Van abban valami sajátos romániai sorsszerűség, hogy az idei esztendő leghangzatosabb belföldi eseményei a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) kapcsolódtak.
2015. december 22., 19:342015. december 22., 19:34
Az év a nyomozó hatóság 2014-es tevékenysége mérlegének ismertetésével kezdődött, ami sokakat joggal elborzasztott, hiszen a tavalyi rekordévnek bizonyult az intézmény fennállása során.
Tavaly 1100 gyanúsítottat küldött bíróság elé a DNA (köztük kilenc parlamenti képviselőt és tizenkét hivatalban lévő vagy volt minisztert), vádemelése nyomán pedig mintegy 130 köztisztviselőt – államtitkárokat, polgármestereket, ügyészeket, rendőröket – ítéltek letöltendő börtönre. Így utólag elég érdekes visszaolvasni Victor Ponta akkori miniszterelnök méltató szavait, aki volt ügyészi, illetve állampolgári minőségében dicsérte az ügyészség munkáját, irigylésre méltónak nevezve annak függetlenségét és teljesítményét.
Nos azóta sokat változott a világ: a még gyorsabb ütemben zajló korrupcióellenes hadjárat szele meglegyintette a szociáldemokrata politikust is, akit részben a korrupció következményei miatti népharag söpört ki a kormánypalotából. Most pedig azzal zárjuk az évet, hogy a korrupcióellenes ügyészség még az ortodox egyháznál is népszerűbb lett.
Az intézményekbe vetett bizalom terén tapasztalt változás különösen meghökkentő egy közel kilencven százalékban görögkeleti vallású polgárok lakta országban, ahol az ortodoxiát gyakorlatilag államvallásként könyvelik el. Mindez egyformán magyarázható ortodox papoknak a bukaresti klubtragédia után tanúsított magatartásával és a DNA hatékonyságával, amire ráerősített a Ponta-kormány bukásához vezető utcai tüntetéseken elhangzott szlogen is: „a korrupció öl\".
Némi éllel még azt is mondhatnánk, a társadalom többre tartja a DNA „unortodox\" módszereit az ortodox egyház sokat bírált szerepvállalásánál. Az pedig hab a tortán, hogy a magyarországi ellenzéki pártok éppen egy, a román ügyészség mintájára elképzelt vádhatóság létrehozásával szeretnék felszámolni az ottani korrupciót. A lényeg, hogy a politikusok szemében mumusnak számító DNA bebizonyította létjogosultságát, és bár módszerei sok esetben korrekcióra szorulnak, működése szükségességéhez nem fér kétség.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!