VEZÉRCIKK – Az önkormányzati választásokat megelőző kampányidőszakhoz hasonlóan unalmas és eseménytelen korteshadjárat egyik legérdekesebb témájává kezd válni az, kit is jelöl miniszterelnöknek a választási győzelemre legesélyesebbnek tűnő Szociáldemokrata Párt (PSD).
2016. november 24., 19:342016. november 24., 19:34
Ideális esetben az ilyesmi úgy zajlik, hogy a pártok már jó előre megnevezik kormányfőjelöltjüket, hogy a választópolgárok tudják: ki akar majd az ő voksaikra hivatkozva kormányozni. A PSD esetében azonban ezt egyetlen kicsiny, de el semmiképpen sem hanyagolható tény akadályozza: hogy pártelnöküket és potenciális miniszterelnök-jelöltjüket, Liviu Dragneát tavasszal jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték választási csalás miatt. A PSD iránti szimpátiával korántsem vádolható államfő, Klaus Johannis már jó előre jelezte: nem bíz meg kormányalakítással olyan személyt, akit jogerősen elítéltek, vagy aki ellen bűnvádi eljárás zajlik. Ezzel tulajdonképpen beavatkozott a kampányba, hiszen emlékeztette a nagyközönséget: a PSD ebben a tekintetben nagyon nem tiszta.
A szociáldemokraták amúgy tudatában vannak, hogy Dragnea kormányfőjelöltként történő megnevezése óriási támadási felületet jelentene, ezért aztán lebegtetik a jelölt kilétét, mondván: majd a választások után megnevezik. És elvileg igazuk is van, mert még az ellenfelek felmérései is azt mutatják, hogy a párt nagyjából 40 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, vagyis az nem igazán kérdés, hogy megnyerik-e a választást, az már annál inkább, hogy képesek lesznek-e kormányt alakítani. Ehhez ugyanis nekik is, valamint szövetségesüknek, az ALDE-nak is kellő támogatást kell elérnie. (És ha kettejüknek sincs meg, még mindig ott van harmadiknak az RMDSZ – már ha eléri az 5 százalékot, és nem csupán az alternatív küszöb segítségével jut be.) Dragnea esélyeit tovább rontja az a törvény, amelyet tizenöt éve épp egy PSD-kormány idején fogadtak el, és amely kerek perec kimondja: elítélt személy nem lehet kormánytag.
Jelenleg tehát a párt éppen zsákbamacskát árul az országnak, ami a legkevésbé sem korrekt eljárás a választópolgárokkal szemben. Jellemző, hogy ennek – valamint annak, hogy egy elítélt vezeti – ellenére, illetve a jobbközép oldal szétforgácsoltsága miatt mégis ez a legnépszerűbb alakulat. Úgyhogy amennyiben a PSD nem talál alternatív jelöltet, illetve ha a másik oldal pártjai nem szerepelnek olyan jól, hogy tárgytalan legyen a szociáldmeokraták kormányalakításáról beszélni, könnyen megtörténhet, hogy a választás utáni időszak a kormány megalakulása és a kormányzati munka megkezdése helyett parttalan jogászkodással telik majd, amelyikben az egyik oldal a hatályos törvényeket, a másik viszont a választópolgárok felhatalmazását hozhatja fel érvként. És előfordulhat, hogy a döntő szót végül az alkotmánybíróságnak kell kimondania. Pedig ha valamire nincs szüksége az országnak, az éppen egy újabb, a kormányfő személyéről szóló politikai adok-kapok.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
szóljon hozzá!