JEGYZET – Most aztán tényleg elgondolkodhatunk azon, hogy vajon valóban létezik-e diszkrimináció Romániában.
2016. május 29., 10:522016. május 29., 10:52
Az Állandó Választási Hatóság például a jelek szerint annyira ellenez minden hátrányos megkülönböztetést, hogy még egy halottat is kinevezett választási bizottsági elnöknek a közelgő önkormányzati választások előtt.
Az eset a Botoşani megyei Santa Mare községben történt, az illető hölgyet pedig sorsolás útján nevezték ki bizottsági elnöknek. Mint kiderült egyébként, az önkormányzat jelezte a hatóságnak, hogy az érintett már nincs az élők sorában, ott azonban a jelek szerint avítt, politikailag inkorrekt dolognak tartották, hogy ennek alapján frissítsék az adatbázisukat. Mondjuk, azért elismerés illeti az illetékeseket, hiszen akár az is megtörténhetett volna, hogy csupán a választások után veszik észre a malőrt.
Most persze minden bizonnyal új elnököt fognak kinevezni. Pedig ez szervesen illeszkedik a romániai választási hagyományokba, hiszen ismeretes, hogy a Kárpátokon túl olyannyira erős az állampolgári öntudat a választópolgárokban, hogy még az elhalálozás sem tántoríthatja el őket attól, hogy szavazzanak. Emlékezetes, hogy 2012-ben az akkori államfő leváltásáról szóló népszavazáson Dél-Romániában a nyilvántartások szerint halottak is voksoltak az elnök menesztésére, és igazán nem rajtuk múlt, hogy végül mégis a helyén maradt. Ezt nem mi állítjuk, hanem a bíróság, amely a kampány fő koordinátorát, Liviu Dragnea jelenlegi szociáldemokrata elnököt két év felfüggesztett szabadságvesztéssel honorálta a történtekért ahelyett, hogy díjazta volna, hogy olyan intenzíven agitált a demokrácia mellett, hogy a szó szoros értelmében felkeltette a cívis szellemeket a térségben.
Most tehát ott tart az ország, hogy halott választási bizottsági elnök és szavazók már vannak. Úgyhogy a következő lépés az, hogy a jelöltek között is megjelennek a megboldogultak. No nem arra gondolunk, hogy több száz éve elhunyt, legendás történelmi személyiségek szerepeljenek a listákon, hanem egyszerű, helybeli, kétkezi elhunytak, akik valóban ismerik a helyi közösséget kívülről, belülről és alulról is. Ez lenne az igazi, bár persze előfordulhat, hogy ha halottakat választanak meg elöljárónak, az valamelyest lassítja a települések infrastrukturális fejlesztését. De hogy a korrupció sem virágzik tovább, az holtbiztos.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!