A miniszter ünnepi beszédében a csángó kultúra legnagyobb seregszemléjének nevezte a bált.
Trócsányi László idézte az alaptörvényt és rámutatott: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megtartására irányuló törekvéseit, és a szülőföldön való boldogulásukat.

A miniszter azt mondta, az alaptörvénynek jogi kultúrává és kultúrává kell válnia, jelző nélkül.
Kiemelte a csángók kivételes helytállását és hűségét, magyarságuk megőrzését, és kitért arra, hogy a csángók „különlegességek” hordozói. Néhány évtizede Magyarországon még kevesen és keveset tudtak létezésükről, a nagyvilágban pedig jóformán semmit.

A moldvai magyar népköltészet azonban mára a világ szinte minden jelentős pontjára eljutott, és a magyar kultúra szerves része. A csángó nyelvjárás és művészet nemcsak minket magyarokat gazdagít, hanem Romániát is, ahol élnek, és egész Európát - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint nem véletlen, hogy az európai kisebbségvédelem immár évtizedek óta foglalkozik a csángók ügyével.

Trócsányi László a magyar összefogás és kölcsönös felelősségvállalás ékes példájának nevezte a moldvai magyar oktatási programot, aminek köszönhetően 31 oktatási helyszínen 2064 gyermeket tanít 45 szakember magyar nyelvre. Kitért arra is, nem szabad elkényelmesedni, az igazi érték örök, de nem elpusztíthatatlan. Hozzátette: a kultúra, a nyelv és a népcsoport fennmaradásához az elmúlt évtizedekben lerakták az alapot, most a megerősödés és építkezés ideje van. Történelmi pillanatban vagyunk ma, éljünk vele – szólított fel Trócsányi László, aki szerint a munkában mindenkire szükség van.

A jubileumi rendezvény, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt, válogatást kínált az eddigi bálok legjobb műsoraiból. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett programon Visszapillantás mottó alatt színpadra léptek idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek Pusztinából, Magyarfaluból, Forrófalvából, Klézséről, Somoskáról, Trunkból, Gyimesből, Setétpatakáról, Hétfaluból.

Az új helyszínen, a SYMA Rendezvénycsarnokban tartott bálon közreműködött Antal Tibor, Bálint Erzse, Benke Róbert, Bolya Mátyás, Hodorog András, Kicsi Kóta Károly, Legedi László István, Nyisztor Ilona, Petrás Mária, Roman Stefan, Szokolay Dongó Balázs, Tímár Jánoska, Tímár Viktor, Dresch Mihály Quartet, Fanfara Complexa, Kőketánc Gyerektáncház, Naskalat Zenekar, Somos Együttes, Szigony Együttes, Tázló Együttes, Válaszút Táncegyüttes és a Zurgó Együttes.

A színpadi műsorhoz a hagyományoknak megfelelően több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok kapcsolódtak. A műsort követő, hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhatott e kultúrának, és moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatták meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

A bálhoz kapcsolódó kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthették meg a vendégek, a színpadi műsort követően bemutatták Diósi Felícia Csángó élet című könyvét, a kötetet Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke ismertette. Ugyanekkor adták át a Petrás Incze János Díjat, amelyet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke vehetett át.

A színpadi műsort megelőzően idén is volt Kőketánc Gyermektáncház, amelynek a korábbi évekhez hasonlóan hatalmas sikere volt a kisgyermekes családok körében. Szintén a színpadi műsor előtt Fülöp Attila - Zappa A moldvai csángó magyarok táncai szakmai szemmel címmel tartott előadást, majd gasztronómiai bemutató következett, ahol jellegzetes csángó ételeket mutattak be csángó asszonyok.

A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánták felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára.