A látogatók megismerhették a honfoglaláskori életmódot, a keresztúri borászatot és különlegességként az inkák mágikus szimbólumát is egy kolumbiai festőművész és sámán vezetésével. Az intézmény a hetvenedik évforduló megünneplésének szentelte az egész évet, így a Múzeumok éjszakája alatt is a névadó munkássága előtt tisztelegtek – mondta el Sándor-Zsigmond Ibolya, az intézmény muzeológusa, a rendezvény főszervezője.

Keresztúron rendhagyó időpontban tartják meg a Múzeumok éjszakáját, ugyanis főként iskolások alkotják a célközönséget, a magyar múzeumok által tartott június végi dátumon pedig a legtöbben már vakáción lennének, vagy épp a vizsgák foglalnák le őket, ezért szervezik meg korábban. Sándor-Zsigmond Ibolya szerint évente mintegy hétszázan fordulnak meg a rendezvényen, a szervezésből pedig a helybéli diákok is kiveszik a részüket, egyesek az előkészületekbe kapcsolódtak be, mások pedig tárlatvezetést vállaltak.

„Igyekszünk minden évben változatossá tenni a rendezvényt, ám mivel csak négyen dolgozunk az intézményben, így állandóan partnereket kell keresnünk. A diákokkal már évek óta együtt dolgozunk, idén pedig az Erdélyi Ifjúsági Egyesület önkéntesei is csatlakoztak. Minden évben bemutatunk magángyűjteményeket, ezúttal Pitó Margit néni babagyűjteményét tártuk a közönség elé. Hasonlóan Molnár Istvánhoz, mi is a személyes kapcsolatainkat szoktuk felhasználni szervezéskor és a meghívottak felkeresésekor. Így került Keresztúrra a kolumbiai festőművész, Wamuni Salamond is, aki az inka asztrológiáról tartott előadást\" – magyarázta a főszervező.

A sámán-festőművész bemutatta, hogy mit jelent a chakana, azaz a dél csillaga, az inka építészet és népművészet fontos motívuma. A rendezvényen az intézmény működésének hét évtizedét különleges plakát- és dokumentumkiállítással mutatták be mozaikszerűen. Az ötvenes években kézzel festett plakátokat, Szécsi András festő olajfestmény-sorozatát, valamint a névadó dolgozóasztalát is megtekinthették a látogatók. Többek között egy olyan vendégkönyvet is kiállítottak, amely Kós Károly, Kányádi Sándor és Sütő András bejegyzését is tartalmazza.

Az érdeklődők megtekinthették az áprilisban felavatott új pincekiállítást és kerámia-látványraktárt is. Az új részleg felavatását egyéves felkészülés előzte meg, hiszen közel 150 négyzetméternyi, addig nem használt pincerészt kellett átalakítani és berendezni. A városi önkormányzat támogatásával a régi pincét modern kiállítótérré változtatták, amivel egyben a raktározási gondokat is megoldották, és az addig nem megfelelő körülmények között tárolt kerámiákat most láthatóvá tették.

Legalább ezer kerámiát tekinthetnek meg az érdeklődők, ezek a keresztúri és környékbeli fazekasmesterek munkáját is dicsérik. A pincében egy agrártörténeti kiállítás is helyet kapott, amely az idén 557 éves mezőváros agrármúltját ismerteti. Főként a földművelésről és állattartásról, de az erdélyi bortermelés legkeletibb határának számító keresztúri borászatról is szól.