Folytatódik a huzavona a Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület (NKSZ) és a magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) között a kürtőskalács eredetvédelme, ezúttal európai hagyományos különleges termékké nyilvánítása kapcsán.
2015. február 11., 19:472015. február 11., 19:47
Bár úgy tűnt, a közismert süteménynek a hungarikummá válás előszobájának tekinthető Magyar Értéktárba történt felvételével lecsillapodnak a kedélyek, a felek között újabb pereskedés van folyamatban. Megtudtuk: az NKSZ megtette az előkészületeket, hogy osztrák termékként jegyezzék be az EU-ban a kürtőst.
Hantz Péter, a kürtőskalács-szaktestület egykori ügyvivője szerdán arról tájékoztatta a Krónikát, hogy a szervezet – amely korábban hungarikumnak terjesztette fel a kürtőskalácsot – két alkalommal is olyan beadvánnyal fordult a budapesti minisztériumhoz, hogy nyilvánítsák az uniós védelemmel járó hagyományos különleges terméknek (HKT) a süteményt. A földművelésügyi tárca azonban mindkét alkalommal elutasította a javaslatot.
Az ügyben illetékes Magyar Eredetvédelmi Tanács ugyanis megállapította, az ide vonatkozó uniós szabályozás alapján a kürtőskalács – mint széles termékcsoportot jelölő fogalom – ilyen kizárólagosságot biztosító védelemben nem részesülhet.
Hantz azonban a napokban a budapesti Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, úgy véli ugyanis, hogy az FM álláspontja a hatályos uniós jogszabályok téves értelmezéséből ered. „Pusztán az a tény, hogy a kürtőskalács szó egy termékfajtát jelöl, nem minősül kizáró kritériumnak, ezenfelül pedig a józan észszel is ellentétes lenne egy ilyen kitétel, minden bejegyzett hagyományos különleges termék egy termékfajtát jelöl” – állapította meg az NKSZ képviselője.
Szerinte a magyar minisztérium diszkriminál, mivel korábban különleges termékké nyilvánította például az általanos fajtanévre utaló, szintén széles körben elterjedt és több esetben eltérő receptváltozatok szerint keszülő tepertős pogácsát vagy a rögös túrót.
Hantz butaságnak tartja ugyanakkor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Eredetvédelmi Tanácsnak az elutasítás alátámasztásában szereplő indoklását, miszerint a kürtőskalácsot azért nem lehet levédetni, mert mindössze 25 éve jelent meg Magyarországon. Ezzel szemben az NKSZ tanulmánya szerint a kürtőskalácsot említő első írásos dokumentum 1679-ből származik.
Hantz Péter közölte: az esetleges további elutasító határozat esetén készek a magyar Alkotmánybírósághoz és az uniós szervekhez fordulni. Ugyanakkor megtették az előkészületeket a Magyar Értéktárba székely, magyar és erdélyi süteményként került kürtőskalács osztrák termékként való regisztrációja érdekében, hogy az édességet ne román termékként jegyezzék be az EU-ban.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
szóljon hozzá!