A faluturizmusáról híres településen csütörtöktől vasárnapig jól megfért egymás közelében a népzene és néptánc, a blues, az alternatív rock, a színház és az irodalom és a labdarúgó-Európa-bajnokság össze­csapásai. A pörgés minden nap reggeltől reggelig tartott, és ez volt az a hely, ahol lépten-nyomon ismerősökbe lehetett botlani a különböző fesztiválhelyszínek között sétálva, és ahol minden résztvevő találhatott a maga kedvére való programot.

A nulladik napon, azaz csütörtökön még csak a Torockó központjában lévő kisszínpadon voltak koncertek, pénteken azonban a település határában felállított nagyszínpadon is beindult az élet, számos népszerű együttes vonzotta a fesztiválozókat a színpad elé, de a Folkudvarban is lehetett igényesen szórakozni a fellépő néptáncegyütteseket és népzenészeket hallgatva, vagy éppen a közös táncokba bekapcsolódva, ami a hajnalba nyúló táncház része volt.

A fesztivál során fellépett többek közt a Kiscsillag, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Soerii & Poolek, a 30Y, a Budapest Voi­ces, a Ripoff Raskolnikov, a Jónás Vera Experiment, a Bin Jip és Baricz Gergő. A népzene szerelmeseit pedig olyan előadók szórakoztatták, mint a Parno Graszt, Szalonna és bandája, a Tárkány művek, a Tokos zenekar, a Buda Folk Band, a Góbé zenekar, a Harmadik zenekar, s a Fölszállott a páva tehetségkutató művészei is gálaműsort vittek a fesztiválra.
A labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseit sem kellett hiányolniuk a focirajongóknak: a csütörtök esti Portugália–Lengyelország összecsapást és az azt követő tizenegyespárbajt például a Gondűző kocsmában izgulhatta végig az, aki befért a helyiségbe, a német–olasz büntetőharcot pedig már vászonra vetítve követhette a több mint száz érdeklődő.

A tematikus helyszíneken napközben előadásokon, beszélgetéseken lehetett részt venni, így többek között 1956 nemzetközi megítéléséről, a külhoni magyar fiatal vállalkozók évéről, de Márton Áron püspökről is tartottak előadásokat a meghívottak, és az erdélyi püspököt bemutató életút-kiállítás is helyet kapott a rendezvényen. Továbbá színházi előadást, blueskoncertet, sőt operabemutatót is lehetett látni-hallani, de a partysátorról, illetve a fesztiválóvodáról sem feledkeztek meg a szervezők.

A fiatalokat úgynevezett chill-zone várta, ami napközben mindig benépesült: a helyszínen egy kis tóban is meg lehetett mártózni, de sörpongbajnokságokat is tartottak, sőt a vállalkozóbb kedvűek egészen extrém próbatételeken – például a tó fölötti kötéltáncban – is kipróbálhatták magukat. A fesztivál ideje alatt természetesen lehetett túrázni, voltak, akik már a kora reggeli órákban felmásztak a Székelykőre, de siklóernyőzésre, vadvízi evezésre, kerékpározásra is volt lehetőség.
A torockói Double Rise fesztiválról kijelenthető, hogy bizonyított, és a néha felszínre kerülő szervezési fejetlenség és előre nem látható problémák felmerülése ellenére méltó helyet kap az erdélyi fesztiválpalettán.