A Felső-Nyárád mentén húzódott egykor a római limes, amelynek kutatását évekkel ezelőtt kezdte el a Maros Megyei Múzeum. Mikháza területén egykor nagy katonai tábor működött, illetve római fürdő, amelynek maradványai nemrég kerültek felszínre a régészeti ásatások során.

Ennek a kutatói munkának az eredményét mutatja be az a kiállítás, amelyet két, fából készült pavilonban rendeztek be, és a hétvégén nyitottak meg Mikháza határában. Az egyik pavilon a római fürdőt ismerteti, a másik egy lakóházat a katonai tábor területéről. A kiállított pannók például bemutatják, hogyan melegítették a vizet a római fürdőben, milyen fűtésük volt az itt élő rómaiaknak, illetve milyen kellékeket használtak a tisztálkodáshoz. Az ásatások során eddig hét olyan helyiségre bukkantak a régészek, amelyek a tisztálkodást szolgálták.

A mindennapi életet bemutató pavilonban néhány használati eszköz maradványa látható, valamint a makettje az egykori tábornak. A lakásokat padlófűtéssel látták el kétezer évvel ezelőtt, az építkezéshez pedig folyami görgetegkövet és megmunkálatlan kőtömböket használtak. Sikerült négy csatornát is azonosítani, amelyek az ivóvízhálózatnak, illetve a szennyvízelvezető hálózatnak voltak a részei. Eddig mintegy hatszáz négyzetmétert tártak fel, a munkálatokat folytatják, és a régészeti parkot is bővíteni fogják – hangzott el a megnyitón.

Egyelőre kétéves tesztelési időt hagynak a mostani kiállításnak, amely alatt azt kell megtudniuk a múzeum munkatársainak, hogy a helyiek és a környékbéliek, illetve a távolabbról érkezők mennyire fogadják be, veszik birtokukba a tárlatot, a történelmi helyszínt. A megnyitón Soós Zoltán múzeumigazgató beszélt a múzeum projektjének jelentőségéről, amely a második a marosvásárhelyi vár feltárása után, amelynek eredményei már megtekinthetők. Továbbá Pánczél Szilamér, Ötvös Koppány Bulcsú, Silvia Mustaţă, a múzeum munkatársai, valamint a németországi Konstanze Höpken, a római limes leleteinek digitalizálását vezető szakember és Sági Gergő budapesti műépítész foglalták össze röviden a munkafolyamat lényegét.

Jó volt itt dolgozni – hangsúlyozták, a falu azonnal befogadta őket, és a továbbiakban azt remélik, a régészeti feltárások, a kiállítás hozzájárul Mikháza népszerűsítéséhez, serkenti az idegenforgalmat, és egyre többen ellátogatnak a Nyárád menti településre. Ez a projekt – ahogy Ötvös Koppány Bulcsú fogalmazott – nemcsak a múlt és a jelen között jelent kapcsolatot, de a mikházi asztalos és a németországi szakember között is, hiszen helyi magyarok és németországi szakemberek együttműködésével valósult meg.